Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

1507-ben Újlaki Lőrinc herceg is szerette volna megszerezni a kaposújvári uradalommal együtt a várhoz számított Gerence-völgyi birtokokat, köztük heffalwa birtokot is. Ekkor nemcsak Dersfy Miklós báti várnagya, hanem a Kaposújvárban érdekelt Enyingi Török Imre is ellentmondott, így végül nem lett semmi Újlaki birtoklásából sem.

594 Az Irrefalwa-i iratok még 1517-ben is Bornemisszánál és Horváth Györgynél voltak.

595 1521-ben Horváth György végül a felesége: Danes Orsolya kérésére Hyrafalwa-X végrendeletében a szerdahelyi pálos kolostorra hagyatékozta.

596 1534-ben Rofolua jelentéktelen település, amelyben Dersfy Miklós özvegyének 1 szegény és 1 elhagyott jobbágyportája, a remetéknek 2 üres portája, továbbá Sibrik Osvátnak 2 adóhátralékos portája volt.

597 1536-ban Weressalma, Garmath, Thothfalw, Irechfalwa, Zenth Lazlo, Zenth Balas falvakban a szerdahelyi remetéké volt összesen 6, Dersfy Miklós özvegyéé 11 jobbágyporta.

598 Ezután magyar adójegyzékekben nem szerepel Gyarmathoz hasonlóan. Az 1554. évi török defterjegyzékben 2 adófizető háztartással lett felvéve Irafalva falu a szentmártoni náhijébe.

599 1565-ben 1 adózója volt.

600 További adat nincs róla, 1570. körül elnéptelenedett. Ma Cserénfa határa déli részén az Irafa, Irafai rét, Ira-völgy nevek jelzik helyét a tótfalusi útelágazás környékén.

601 A hagyományban megőrződött név alapján írtuk nevét Irafalvának Irefalva helyett. Hozzá köthető az ezzel szomszédos kaposgyarmati területen a Fölső Irtás helynév, amely a XIX. századi térképen Pusztaföld névvel van jelölve és ahol a feljegyzés szerint valamikor házak álltak.

602 Petőfiajakablaka. 1382-ben a zselici monostornak perrel megítélt birtokai között sorolják fel, amely visszakerült a szerdahelyi nemesekhez.

603 Csabanos és Györgylaka között szerepel Pethewfyayacablaka (Pethewfiajakablaka) néven. Helyére a Csabanossal való szomszédság alapján következtethetünk Gellénfalva táján, Cserénfa északi részén, a Surján-patak bal partján. Tótfalu. Először csupán egy 1440-1460 körül írt feljegyzésben szerepel Thothfalu, Doboz Imre és Szabó (Sartor) Tamás jobbágyok elhagyott telkeivel.

604 Ezidőben már Szerdahelyi Danes Pál birtoka volt, aki 1472-ben 2000 magyar arany forintért zálogba adta Imrefy Jánosnak Gerence melléki birtokait, köztük Tothffalw-i birtokrészét.

605 Két nappal ezután Danes Pálnak Kápolnásfalui Márk, Csebi György fegyveres familiárisai a felfegyverzett tótfalusi és más jobbágyokkal megtámadták Dersfy István csokonyai kúriáját, ahol egy emberét megölték, emiatt Bátori István országbíró vizsgálatot rendelt el, meghagyván az elkövetők előállítását.

606 1478ban Zichy György és Danes Pál örökösödési szerződésében a Thothfalw-i részbirtok is szerepel.

607 1483-ban Danes Pál Zsigmond pécsi püspöknek adta zálogba Mezőcsokonya és Zarany birtokának őt megillető fele részét, biztosítékként pedig felajánlotta neki báti, szerdahelyi, tótfalui, veresalmai és laki részbirtokait.

608 1487ben Thothfalw-i jobbágyok tanúként szerepelnek Zichy Benedek és Danes Pál perében.

609 1494-ben Danes Pál lányai ügyvédül fogadták Tothfalw-ból Kaza Pált és Ispán Jánost.

610 Igyekezetük ellenére 1496-ban az uralkodói ítélet szerint a Thothfalwban levő 21 népes és 4 elhagyott jobbágy telekből csak 5 lakott és 1 néptelent kaptak