Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

az ingatlanaiból is és ezen felül a károkozókat megidéztette királyi személyes jelenléte elé.

495 1467-ben - úgy tűnik csak formalitásként - Mátyás király a Viszlóiak Weresalma-x részbirtokát Hédervári Imre pozsegai ispánnak és fivérének: Miklós asztalnokmesternek adományozta, de valójában ők itt nem jelentek meg birtokosként.

496 1472-ben Danes Pál Imrefy Jánosnak adta zálogba Weressalma részbirtokát,

497 majd 1478-ban a Zichy Györgygyei kötött örökösödési szerződésébe is felvette Weresolma birtokát.

498 A két szerződő fél emiatt perbe keveredett, amelyben Weresalma-x jobbágyok is szerepelnek.

499 1490-ben Danes Pál öröklött birtokának vallja Weresalma-t és fogadott fia, Tolnai Bornemissza János királyi alkincstárnok javára lemondott róla.

500 II. Ulászló király meghagyta ugyan 1493-ban a budai és a győri káptalannak, hogy iktassa is be,

501 Dersfy Miklós családja azonban eltiltotta a megvásárlástól, sőt a hiteles helyeket még a bevezetéstől is.

502 Közben Bornemissza familiárisaival törvénytelen módon megszereztette a Weresalma és más birtokokra vonatkozó okleveleket a szerdahelyi pálos kolostorból, amit Somogy megye vizsgálata is igazolt.

503 A király úgy döntött 1496-ban, hogy Danes Pál birtokaiból a lányainak csak negyed jár, a többi Dersfy Miklóst illeti. Weresalma faluban ekkor összesen 4 lakott jobbágytelek volt.

504 Dersfy le is foglalta a neki ítélt birtokokat, Weressalma-t is.

505 Később emiatt perbe keveredett Bornemissza Jánossal.

506 Az időközben budai várnagygyá kinevezett Bornemissza János királyi iktatóparanccsal a kezében sem tudta megszerezni Dersfy Miklós és az Imrefyek ellenállása miatt Weresalma birtokot illetve a Szerdahelyiek egyetlen birtokát sem.

507 1499-ban Danes Pál özvegyének két Weresalma-x jobbágya szabályos engedéllyel sem tudott a szerdahelyi remeték ugyanitt levő birtokrészére átköltözni, mert úrnőjük nem akarta őket elengedni.

508 A vármegyei szolgabírónak kellett közbenjárni, hogy előmozdítsa a két jobbágy ügyét.

509 1501-ben Dersfy Miklós súlyos anyagi gondjai miatt Körös megyei birtokai mellett a Kaposújvárhoz tartozó részbirtokait, valamint szentbalázsi és Weresalma-x részbirtokát 4000 forintért elzálogosította Enyingi Török Imrének azzal a feltétellel, hogy csak Török beleegyezésével idegenítheti el.

510 1512-ben Bornemissza János az örökségül kapott birtokokat, a Weresalma-x részbirtokot is, visszaadta Danes Pál vejének, Horváth Györgynek,

511 ő pedig 1521ben végrendeletileg a szerdahelyi pálosokra hagyta.

512 Ennek megfelelően 1534ben Weresalma 2 szegény, 2 elhagyott portával a remetéké és 1 szegény, 1 elhagyott portával Dersfy Miklós özvegyéé.

513 1536-ban Dersfynének 11, a remetéknek 6 portája volt Weressalma, Garmath, Thothfalw, Irechfalwa, Zenth Lazlo és Zenth Balas falvakban együttesen.

514 Csaknem 30 évig nem szerepel ezután az összeírásokban, míg 1565-ben 10 adófizető háztartással vették fel a török adószedők Vörösalma falut a szentmártoni náhijében.

515 1622-ben Veöreös Alma a kaposvári uradalom elhagyott (déserta) faluja a szomszédos Gyarmathoz hasonlóan.

516 1663-ban csekély jövedelmén az Ákosházi Sárkányok, Kisfaludi János és Lőrincfalviné osztozott.

517 Az 1670-es években a Sárkány-család adófeljegyzései között a Vörösalmai puszta a néhai Imrefy Farkas