Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Tímár Péter: A Szerdahelyiek Somogy megyei birtokai 2. rész A Gerence-völgy középkori települései

ra,

450 amihez a királyi consensus 1493-ban született meg.

451 Bornemissza első dolga volt, hogy a birtokjogi iratokat eltulajdonította a szerdahelyi kolostorból. Az ügyben érintett Dersfy Miklós, a birtokok másik fele részének örökségi jogon birtokosa emiatt panasszal fordult Zápolyai István nádorhoz, aki a dolgot egyszerű hatalmaskodásnak tekintette.

452 1494-ben említik a Gyarmath-ról való Tóth Lukácsot és Hegedűs Pétert, akiket Danes Pál lányai ügyvédjükül felfogadtak.

453 1496-ban Gyarmath-on 1 lakott jobbágy telket találtak, amelyekből ötöt ítélt meg Ulászló király Dersfy Miklósnak,

454 ennek folytán a még kiskorú Dersfy a fél Gyarmath és a többi birtok jövedelmét az ítélet alapján magának foglaltathatta le a gyámja: Oszvald zágrábi püspök segítségével.

455 1498-ban Danes Pál özvegye és lányai a maguk Gyarmath-i részét Bornemissza Jánossal szemben Danes Orsolya férjének, Szodóci Horváth Györgynek eladták,

456 ami arra utal, hogy a családfő örökbeadási tervével hozzátartozói sem értettek egyet. Ugyanebben az időben Bornemissza János az örökbeadási okmányok birtokában be akarta magát vezettetni a Gyarmathtól a Gerence-patak torkolatáig terjedő birtokokba,

457 amire kísérletet tett még 1504ben is,

458 de terve meghiúsult. Közben ugyanis megjelent a színen Újlaki Lőrinc herceg is, aki a Kaposújvárhoz tartozó birtokokkal együtt a Gerence-völgyi ősi Szerdahelyi birtokokra is rá akarta tenni kezét 1507-ben.

459 Mindez hiábavalónak bizonyult Dersfy Miklós ellenében, akinek 1507-ben Újlakival,

460 1 51 1-ben pedig Bornemisszával is pere kezdődött a szóbanforgó családi birtokok miatt.

46

' 1512-ben Bornemissza megfutamodott, és az örökségül kapott birtokokat, Gyarmath-ot is, visszaadta Danes Pál vejének,

462 aki itteni részét 1521-ben a szerdahelyi Szent László kolostor remetéire hagyatékozta.

463 Újlaki csendesen félrevonult a Gerence-völgyi birtokok igényével, és a Dersfyekkel való ellentét a Kaposújvár birtoklásáért folytatott versengésben éleződött ki. 1523-ban Danes Veronika és lánya: Katalin panaszt tett Bátori István nádornál, hogy Dersfy Miklós csokonyai tiszttartója számos (név szerint felsorolt) Gyarmath-i, és másutt lakó fegyveres jobbággyal a panasztevők gyarmati provizorát, Farkas Györgyöt foglyul ejtették, ingóságait mintegy 100 forint értékben elvették és Bátra vitték.

464 1534-ben Gyarmatth összesen 8 jobbágyportával lett összeírva, ebből Dersfy Miklós özvegyéé volt 2 egész, 2 szegény és 1 elhagyott porta, a falu másik fele Horváth György 1521. évi adománya folytán a szerdahelyi pálosoké volt 1 szegény és 2 elhagyott jobbágyportával.

465 1536-ban Dersfynének 11, a remetéknek 6 portája volt Weressalma, Garmath, Thothfalw, Irechfalwa, Zenth Lazlo és Zenth Balas falvakban együttesen.

466 A soronkövetkező 9 magyar adójegyzékből Gyarmat és az egész Gerence-völgy hiányzik, és az 1554-es török defterjegyzékben jelenik csak meg. Ekkor a szentmártoni náhijébe tartozó Gyarmat faluban mindössze 2 adózó háztartás volt.

467 1561-ben Dersfy Zsófia itteni birtokrészéből a férje: Erdődi Pálfy Péter követelte a leánynegyed kiadását Dersfy Istvántól I. Ferdinánd király színe előtt.

468 1565-ben már 5, név szerint feljegyzett adózó családfőről tudunk.

469 Ettől kezdve sem a török, sem a magyar összeírásokban nem szerepel. A tőle északabbra