Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Függelék (Összeállította: Vonyó Anita) - I. Az 1998. évi Somogyi Levéltári Nap

FÜGGELÉK Összeállította: Vonyó Anita I. Az 1998. évi Somogyi Levéltári Nap 1977 óta huszonkettedik alkalommal rendeztük meg a Somogyi Levéltári Nap hagyományteremtő előadássorozatát 1998. október 28-án, a kaposvári Megyei és Városi Könyvtár nagytermében. Az érdeklődők köre az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan ezúttal is átlépte a megye és a régió határait. A „Somogy Megyei Levéltár bemutatkozik" mottót értelmezve dr. Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója megnyitóbeszédében méltatta a somogyi megyeszékhely levéltárának műhelymunkáját, melynek ékes bizonyítékát szolgáltatták az előadók. Dr. Halász Imrének, a konferencia elnökének bevezetője után a nyitóelőadást Gőzsy Zoltán tartotta meg „Jobbágyszolgáltatások a Veszprémi Püspökség birtokain 1524-ben" címmel. Az előadás jól alátámasztotta Halász Imre azon okfejtését, amelyben hangsúlyozta a források többszempontú feltárásának, feldolgozásának jelentőségét. Gőzsy nemcsak közölte a forrást, de széles körű következtetéseket vont le a késő középkori magyar közállapotokat illetően. Récsei Balázs „A kéjnők Somogyban a kiegyezés utáni esztendőkben" című előadásával Magyarország dualizmus kori történelmébe vezette át a Levéltári Nap résztvevőit. Érzékletesen, a téma által „felkínált" pikantériákkal élve vázolta fel a prostitúció keltette társadalmi feszültségeket, azok lehetséges kezelését korabeli somogyi forrásokkal alátámasztva. A humoros szálakkal átszőtt előadás bebizonyította, hogy nincs új a Nap alatt. Az előadók sorában dr. Bősze Sándor, a Somogy Megyei Levéltár igazgatója következett „Szocializáció a dualizmus kori egyesületekben" című előadásával. A dél-somogyi fürdőegyesületek példáján keresztül mutatta be a társadalmi szervezetek körül, illetve a bennük rejlő ellentmondásokat, megítélésük nehézségeit. Kiemelte az egyesületek szerepét a szocializációs folyamatban azáltal, hogy bizonyos szabályok, közösségek szabta normák betartására ösztöntik az egyént, aki így a társadalom aktívan cselekvő, hasznos tagjává képes válni. Csóti Csaba „Dél-Somogy szerb megszállása 1918-ban" című előadása jól alátámasztja azt, hogy mennyire kiszámíthatatlanná tudja tenni a mindennapokat a „nagypolitika". Az előadás sikeresen szakít néhány történelmi sémával. Bemutatja szerb megszállás „emberi" vonásait, valamint azt a szívesen elfeledett tényt, hogy a történelem vihara mindkét felet súlyosan érintette. Értelmezését adja annak a sajátos etnikai problematikának, amely gyakorta alkalmazza a kollektív sértettség elvét. Dr. Szántó László igazgatóhelyettes konferenciazáró előadása a magyar történelem sokáig hamisan megrajzolt korszakáról igyekezett objektív képet festeni „Az 1947. évi országgyűlési választások Somogy megyében" címmel. A II. világháború utáni demokratizálódás vereségét jelentette ez a választás, hiszen a szétvert, megfélemlített Kisgazdapárt nem volt képes komoly politikai erőt képviselni, és bekövetkezett a baloldal jelentős előretörése. Az előadás Somogy megye politikai arculatát rajzolta meg, az országos helyzetbe ágyazva. Halász Imre zárszavában ismét felhívta a figyelmet arra, hogy vidéken is folynak rendkívül értékes tudományos kutatások. Magyarország történelme ezen mozaikok összerakásával lehet csak teljes. A Somogy Megyei Levéltár rendezvényén elhangzottak kiemelkedő példái e gondolatnak.