Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Borsa Iván: A Somogyi Konvent oklevelei az Országos Levéltárban (Forrásközlés) (Ötödik közlemény) 1371-1380

lannak Béla király aranybullával megerősített oklevelét átíró oklevele alapján pün­kösdöt követő csütörtökön (máj. 21.) Kanysa-i Lőrinc fiának: Jánosnak fia: Miklós ellenében nyolcvanad magával, nemesekkel letette az esküt László fráter somogyi apát mint az udvarból kiküldött királyi ember, valamint a konvent küldöttei - Ar­nold fráter részére György fráter pap custos, János fia: Miklós részére pedig a so­mogyi vár Szent Péter-egyházának káplánja: Tamás - meg János fia: Miklós jelen­létében letette az esküt Wyuduar és Pomlyn birtokok határáról. A határ észak felől kezdődik egy hegy csúcsán tölgyfák körül egy közút (stratum publicum) közelé­ben, (a helyet) Zeekfa-nak nevezik; a fák között lévő régi határjel mellett újat emel­tek; innen keveset dél felé tartva a hegy tetején haladva egy földdel körülvett tölgy­fához értek, amely mellett másik földjelet emeltek, erről Arnaldus fráter azt mond­ta, hogy ez a privilégium által említett domb (monticulum); s ez választja el egy­mástól Wyuduar birtokot Wayda-tól. Innen ugyanazon az úton és a hegy tetején (in cacumine montis) ugyancsak délre nagy távolságon haladva ugyanez út mellett a bozótban (rubeto) földjelhez értek, amelyről Arnaldus fráter azt mondta, hogy ez az a földjel, amely Wyuduar-t Pomlyn-tól privilégiuma szerint elválasztja. A hosszú útra való tekintettel három földjelet emeltek, amelyek Wyuduar-t Woyada-tól vá­lasztják el, itt az úttól nyugat felé egy tölgyfát földjellel öntöttek körül (meta terrea circumfodissent); innen nyugat felé haladva elértek a Kanysa folyóhoz, ahol Arnaldus fráter egy hegy lábánál (insubpede montis) nem messze Pomlyn birtoktól egy hely­ről azt állította (affirmasset), hogy az privilégiuma szerint Morth; Mort hely (locus) körül a Kanysa folyótól keletre földjelet emeltek. E határjelek között két jelet fel­újítottak (rénovassent), egyiket a szántóföldek közt levő tölgyfa alatt, a másikat az egyik szántóföldön. Befejezvén a határjárást Arnaldus fráter az egyik utolsó, általa kijelölt határjelnél rendi állapotára (suum statum regulärem) és lelkiismeretére, amellyel Istennek tartozik (ad suam conscientiam Deo debitam) rendi ruhájában, a többiek pedig övüket megoldva, mezítláb, földet a fejük fölé emelve - az ország szokása szerint megesküdtek, hogy az alperjel által mutatott határ választja el Wyuduar birtokot Pomlyn birtoktól és a vitás föld mindig és most is Wyuduar-hoz tartozik. [Arnaldus fráter alperjel ugyanis a konvent másik oklevele szerint két, ott megnevezett határos (birtokossal) együtt esküdött.] Foltos hártyán függőpecsét selyemzsinórjával. Hrvatski drzavni arhiv, Draskovich levéltár 43-3. (DF 233327.) 403. 1377. november 18. (in octavis Martini). A somogyi konvent előtt Bekas-i Pál fia: Gergely felesége: Zsuzsanna, Zenthkeral-i Jakab fiának: Jánosnak leánya a maga, valamint Haga fiai nevében eltiltotta Korpad-i László fiának: Jánosnak leányait: Katalint és Ilonát - akiket a konventben talált (coram nobis personaliter repertas) - attól, hogy a Zala megyei Laak birtokot elajándékozzák vagy elörökítsék Netech-i Tamás mester diáknak, Tamás diákot pedig annak a saját részére történt vagy történő iktatásától. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. DL 69988. (Sibrik cs.)

Next

/
Thumbnails
Contents