Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)
Récsei Balázs: A kéjelgésügy szabályozása Somogy vármegyében a dualizmus első felében
küldte a saját prostitúciós statútumát. Ezekből csak a 19. századiakat említjük itt, a kettőspont után az életbe lépésének idejével. Torontál: 1884, Abaúj-Torna: 1885, Jász-Nagykun-Szolnok: 1885, Pest-Pilis-Solt-Kiskun: 1887, Nyitra: 1890, Trencsén: 1892, Ugocsa: 1893, Szatmár: 1894, Hunyad: 1895, Győr: 1896, Máramaros: 1896, Szepes: 1897, Vas: 1897, Zala: 1898, Alsó-Fehér: 1899, Zemplén: 1900. Látható, hogy a vármegyei szabályrendeletek sorában a somogyi az elsők között van. Annak igazolása, hogy esetleg a legelső lenne, további kutatást igényel. A városokban érvénybe lépő kéjelgési szabályrendeletek megjelenési évének tekintetében - jogi és társadalmi okokból - Somogy természetesen jóval hátrébb áll. Kaposvárnak csak 1913-ra készült el a formailag és tartalmilag is megfelelő szabályrendelete. (SML, alispáni i. 2259/1913. sz.) 21 A tervezet készítésére felszólító leveleket 1881. december 26-án, tehát karácsony másnapján küldte ki az alispán. 22 SML, alispáni i. 25.150/1921. sz. Az aktában találhatók a szabályrendelet-tervezetek - köztük az itt idézett Dr. Pollák Lajosé is. Ennek első sorait választottuk itt mottónak. Az idézeten belüli idézet fordítása: 'Minden törvény legyen a köztársaság üdvére.' Itt köszönjük meg Gőzsy Zoltánnak az idézet lefordítását. 23 Lásd az 1882-es Somogy vármegyei szabályrendelet első paragrafusát. 24 Lásd uo. 25 SML, főispáni í. 61/1878. sz. 26 Vö. az 1882-es Somogy vármegyei szabályrendelet második paragrafusával. Itt 3000 lakosnál nagyobb településen engedi csak a rendelet bordélyház nyitását. (Az 188l-es népszámlálás szerint: Barcs 3080, Berzence 2980, Csurgó 3231, Karád 3455, Lengyeltóti (Háccsal) 3228, Marcali 3589, (Nagy)Atid 2795, (Nagy)Bajom 4275, Szigetvár 5014, (Somogy)Szill 2763, és a megyeszékhely, Kaposvár (1888-as adat) 9571 lakossal rendelkezett.) 27 Vö. az 1882-es Somogy vármegyei szabályrendelet első paragrafusával. 28 [A nőj „erkölcsi kisebbrendűsége fizikai és intellektuális alacsonybbrendűségének természetes következménye." Lombroso, C.-Ferrero, G.: Das Weib als Verbrecherin und Prostituirte. Hamburg, 1894. 155. o. Idézi Raskó Gabriella: A női bűnözés. Bp., 1978. 258. o. 29 Dr. Pollák Lajos: Orvosi jelentés 1881-ről. Somogy, 1882. január 31. 2. o. 30 Musil: i.m. II. kötet 234-235. o. 31 Miklóssy János: A budapesti prostitúció története. Bp„ 1989. 41. o. A pesti szabályrendelet második része, mely a kéjhölgyekró'l szól az 5-6. paragrafusaiban foglalkozik ezzel. (A továbbiakban Miklóssy: i. m.) 32 Lásd az 1882-es Somogy vármegyei szabályrendelet első paragrafusát. 33 A korszakban ez nem merült fel problémaként. 34 Kaposváron ekkoriban természetesen a gyakorlatban ez szinte kivitelezhetetlen volt. 35 Miklóssy: i.m. 39. o. Az első rész - mely a bordélyházakról szól - 5-6. paragrafusa írja ezt elő. 36 Lásd a Somogy vármegyei szabályrendelet 9. paragrafusát. (Ua. mint a fővárosi statútum első részének 15. paragrafusa. Miklóssy: i.m. 40. o.) 37 Lásd Kránitz Mariann: A prostitúció néhány elméleti és történeti kérdése. In: Piroslámpás évszázadok. 149-154. o. A gyermekek szexuális kizsákmányolásáról a 154. oldalon olvashatunk. 38 Horváth László: Régi hevesi bordélyok. In: Piroslámpás évszázadok. 107-116. o. Horváth a 111. oldalon egy ilyen kelet-magyarországi regionális együttműködésről ír. 39 A Keszthelyen működő kéjhölgyekről 1887-1889 között vezetett jegyzék 92 névbeírást tartalmaz (köztük némelyek évenként visszatértek), melynek a Cselédkönyv kitöltési helye rovatban 15 somogyi település szerepel. Németh Anna Adandón, Plack Anna Bálványoson, Soós Anna Igáiban, Ledmayer Anna Kaposváron, Kecskés Juli Karádon, Parrag Juli és Schvartz Sarolta Lengyeltótiban, Hermán Erzsébet Marcaliban, Nagy Juli Mesztegnyőn, Godina Rozi Nagyatádon, Csima Vera és Handl Anna Nagybajomban, Weisz Bella Nagyberkiben, Rauch Lina Somogy vámoson, Brandás Juli Somogytúron, Filitzár Mári Toponáron töltette ki cselédkönyvét. Halász Imre: Keszthelyi "szerelmi szabadfoglalkozásúak" a 19. század második felében. In: Piroslámpás évszázadok. 8891.0. (A továbbiakban: Halász: i. m.) Itt köszönjük meg dr. Halász Imre kandidátusnak a dolgozat elkészítéséhez nyújtott segítségét. Az irategyüttes eredeti jelzete: Zala Megyei Levéltár, V. 1734.861. Keszthely Város Levéltára. Felirata: Bordély 1857-1910. 40 Szécsényi Mihály: Vázlat a budapesti garni szállók történetéből. In: Piroslámpás évszázadok. 5561. o. A Rudnay-féle szabályozásról az 58-59. oldalakon olvashatunk.
