Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)
Szántó László: Képviselő-választások Somogyban a dualizmus kialakulása idején, 1867-1875
mázasban: a nemzeti függetlenség és szabadság ügyének középpontba helyezése megkönnyítette a megelőző időszakban elszenvedett nemzeti és egyéni sérelmekből fakadó érzelmeknek és politikai mentalitásnak a továbbélését. A dualizmus első időszakában lebonyolított képviselő-választások értékeléséhez természetesen hozzátartozik a megválasztottak társadalmi arculatának megrajzolása is. A korábbiak kiegészítéseként, s egyben a politikai erők jellemzéseként összegzőén az alábbiak szerint jellemezhetjük Somogy megye korabeli országgyűlési képviselőit, mint virtuális csportot. A kormánypárt oldalán összesen 7 személy töltött be képviselői állást a tárgyalt időszakban s jellemző módon közülük 3 arisztokrata nagybirtokos, 3 gazdag középnemes volt. A megye lakossága a 3 szavazás során 11 ellenzéki képviselőt választott. Közülük 7-en a fővárosi politikai közélet aktorai voltak, ketten-ketten képviselték a helyi politikában tevékeny középbirtokosi, ill. a református lelkészi csoportot. A történetileg rövid időtáv most nem ad módot alaposabb elemzésre, a fenti összegzést inkább csak tájékoztató szándékkal mutatjuk be, s majd a későbbi közleményekben a nagyobb távlat és több adat birtokában lesz elvégezhető egy alapos elemzés, kitekintéssel az egész megyei politikai-hatalmi elitre. JEGYZETEK 1 Lásd erről a szerző Pártok harca a hatalomért és az 1945-47. évi választások Somogyban c. tanulmányát! In Somogy megye múltjából c. Levéltári évkönyv 1997. (szerk.: Szili Ferenc, Kaposvár, 1997.) 267-305. p. és az 1998. évkönyv (szerk.: Bősze Sándor, Kaposvár, 1998.) 183-228.p. 2 A tárgyalt időszak politikatörténetével kapcsolatos íőrrásközleményekről és történeti feldolgozásokról az olvasó tájékozódhat az Akadémiai Kiadó Magyarország története tíz kötetben c. sorozatának 6. kötetéből (1632-1647. p.). Az azóta eltelt két évtizedben megjelent munkák közül kiemelkedik Gerő Andrásnak Az elsöprő kisebbség c. kötete (Bp., Gondolat, 1988.), amelyben a szerző alapos áttekintést ad a dualizmuskori parlamenti és pártrendszer, az országgyűlési választások történeti és memoárirodalmáról, valamint a publicisztikai és szépirodalom e vonatkozásban gazdag terméséről. Gerő a könyvében, néhány alapvető szempont mentén, rendkívül érdekes és izgalmas összegzést ad a félévszázadig lényegében érintetlen választási rendszerről. A kisebb tanulmányok közül munkám során támaszkodtam még Varga Lajosnak A parlamenti és képviselőválasztások 1920-1990 c. tanulmánykötetben (Szerk.: Földes György, Hubai László; Politikatörténeti Alapítvány, Bp., 1994.) Országgyűlési választások a dualizmus korában címmel publikált, összefoglaló jellegű közleményére (id. kötet 9-42. p.) A forráspublikácók közül dolgozatom elkészítése során Mérei Gyula A magyar polgári pártok programjai 1867-1918 c. munkáját (Akadémiai Kiadó, Bp., 1971.) tudtam hasznosan forgatni. 3 A korszak választási szervének, tehát esetünkben Somogy Vármegye Központi Választmányának iratanyaga elsősorban választási és szavazási névjegyzékeket tartalmaz, valamint a választások során felvett rövid, tényszerű jegyzőkönyveket. A választások lebonyolításának karhatalmi ügyeiről gazdag anyag található a főispáni és alispáni irategyüttesekben, viszont jóval kisebb és egyben hiányosabb ezekben az anyagokban a választási viszzaélésekkel kapcsolatos ügyirat, holott még a kormánypárti megyei lapot olvasva is megállapítható, hogy számos ilyen ügy zajlott azokban az években is. A megyei közgyűlés jegyzőkönyvei csak az előterjesztéséket és az írásban beadott indítványok, valamint a határozatok szövegét tartalmazzák, ezért a választásokkal kapcsolatos ülések jegyzőkönyveiből csak minimális inforormációt nyerhetünk erről a témáról. 4 Az országos közigazgatási hatóságok, mindenek előtt a belügy-, de az igazságügy minisztérium is gazdag anyagot rejthet témánk vonatkozásában, az ismert iratpusztulások ellenére is. Ezek feltárása további alapos kutatómunkát igényel a Magyar Országos Levéltárban.