Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Márfi Attila: Kaposvár és Pécs közös színházi múltjából

kiírták a színház pályázatot és a régi kerületi rendszert is életrekeltették.

56 Pécs bizonyos presztízsveszteséget is elszenvedett az elmúlt három évben, a színügyi bizottság megfogalmazása szerint; „sok színvonal alatti társulat csorbította a Pécsi Nemzeti Színház tekintélyét."

51 Ezért arra törekedtek, hogy az új színigazgató, Hlatky László vezetésével a pécsi társulat visszaállítsa a megkopott művészi tekintélyt. Az új színikerületbe ismét bevonták Kaposvárt, s több más, eddig még nem idetartozó települést. Pécs hatókörzetébe került ekkor Baja, Bonyhád, Dombóvár, Kaposvár, Szigetvár és Barcs. Ez a kerületi rendszer is évente kisebb-nagyobb változásokon ment keresztül, de a háború befejezésének évéig, 1945-ig Kaposvár mindvégig a tagja maradt. Az 1942/43-as évadot a Hlatky-fé\e társulat Dombóváron és Kaposváron nyitotta meg, ahová, mint a többi állomáshelyre, ezután is folyamatosan visszatértek. A színikerülethez tartozó Somogy megyei állomásokon az egész évadra szóló bérletet hirdetett meg Hlatky László.™ Az évad művészi produktumára nem is volt panasz Kaposváron sem, viszont anyagilag mindenképpen veszteséggel zárták az évadot. A közel 30 000 pengő tartozás összegében a Kaposváron felhalmozódott adósságok nem szerepeltek, de azok is nagy terhet jelentettek a pécsi színházvezetésnek.

59 A kísérletezésnek is felfogható új-régi kerületi rendszer és műsorpolitika célkitűzései a következő évadokban teljesedhettek ki Székely György, a Pécsi Nemzeti Színház új igazgatója működésének idején. Vezetése alatt a pécsi színikerület Baja, Dombóvár, Kaposvár és Mohács városára szűkült. A régió állomásain a teljes színiidényben is játszott a színtársulat, ugyanakkor ezek a városok alkották a nyári állomáshelyeket is. Székely színtársulata az 1943/44-es színiévadot Kaposváron nyitotta meg, ahol két hónapig zajlottak az előadások. A színigazgató részletes jelentéséből ismert, hogy 40 játszási napon 53 előadást tartottak. Az összesen 10 színpadra került művet tekintve a prózai adaptációk oldalára billent a mérleg. A hat itt bemutatott prózai alkotás közül kétségkívül Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde című műve tűnt a legsikeresebbnek. Az ekkor sem hiányozható operettműfajt pedig a Tábornokné, Hercegkisasszony, Fekete Péter és a M ária főhadnagy című darabok képviselték.

60 A november elején befejezett kaposvári szezon után közel fél évig Pécsett játszott Székely színtársulata. A nyári állomáshelyeken eltöltött idénnyel együtt ez az évad is erős deficittel zárult a Pécsi Nemzeti Színház számára, mert majdnem duplájára szökött az elmúlt esztendőkhöz képest.

61 A nehéz anyagi helyzetet a háborús évek, az infláció erősödése is indokolta. Ezenfelül Székely színigazgató úr a csökkenő látogatottságra, s az ennek függvényében szűkösebb bevételre is panaszkodott. Érthető tehát, ha a színikerület központja fokozott állami támogatásra kényszerült. Természetesen a saját erőforrásokat is igyekeztek kihasználni, de azok már rég kiürültek. S a színigazgató sürgető támogatási kérelmeit folyamatosan visszautasították a megcímzett hatóságok, mint ahogy Somogy megye és Kaposvár képviselő-testületei sem tudták támogatni az 1944/45-ös színiévad kaposvári fellépéseit.

62 Ezért, hogy az évad elkezdődhessen Kaposváron, Pécs polgármestere 5000 pengő előleget utalt át Székely György társulatának.

63 Kaposváron még sikeresen