Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Gálné Jáger Márta: „Európának mívelt népei közé emelkedtünk" Intézkedések Somogyban az áprilisi törvények végrehajtására 1848 tavaszán a források tükrében

Az államberendezkedés polgárosítása területén forradalmi változást hozott az 1848. évi V. tc., mely a rendi képviselettel szemben az országgyűlési követek népképviseleti választását vezette be. A törvény az ideiglenes rendelkezések sorába tartozott, mivel a nemesek szavazati jogát a korábbi gyakorlatnak megfelelően - de csak erre a választási ciklusra vonatkozóan - fenntartotta.

30 A magyar választójogi törvény - mely egyébként a választójog megadását vagyoni cenzushoz ill. képzettséghez is kötötte - még a radikális Marczius Tizenötödike c. lap szerint is „szabadelvűségénél fogva minden más európai országbeli törvényeket jóval meghalad."

31 Az 1848. július 2-ra kitűzött országgyűlésig a választások lebonyolítására nagyon rövid idő állt rendelkezésre

32 (ld. 4. sz. dokumentum). Ezért a törvény 7. §ának megfelelően a megyei bizottmány a megalakulását követő május 2-i első ülésén a legfontosabb teendői közé sorolta a választások előkészítését. A törvény a népességre és a terület nagyságára tekintettel Somogyban nyolc választókerület alakítására adott lehetőséget. (Nyolc vagy ennél több képviselőt összesen tizenkét megye küldhetett.) Az április 26-án előzetesen összeülő megyei választmány e tárgyban tett javaslatát a megyei bizottmány némiképpen módosította. A kaposvári, szigetvári, nagyatádi, csurgói és marcali választókerületeket ill. választási főhelyeket elfogadták, ám Igal, Somogy vár, Kötése helyett Tabot, Lengyeltótit és Szilt jelölték ki. Megválasztották a választás vezérletére rendelt központi választmányt, melyben minden választókerület kellően képviseltette magát, elnöke Mérey József másodalispán, jegyzője Kozma Sándor lett. Elrendelték, hogy a választók névsorát és a választókerületekhez tartozó helységek felosztását 400 példányban a fő- és alszolgabírók küldjék szét a megyében (ld. 2/b dokumentum). Az első alispán feladata volt, hogy a belügyminiszter rendeletére a törvény szerint országgyűlési szavazattal rendelkező megyebeli mágnások névjegyzékét hét nap alatt a minisztériumba felterjessze,

33 továbbá megyei térképet készíttessen a választókerületek felosztásáról a községek népességi és nyelvi adatainak feltüntetésével.

34 A választók összeírásának megkönnyítése érdekében a belügyminiszter rendeletére a bizottmány utasította az összeírást végző kerületi küldöttségeket, hogy ne csak délelőtt 8-tól l-ig, hanem a délutáni órákban is folytassák a munkát.

35 Somogyban a választásokra június 19-23. között került sor. A jelölteket valamennyi kerületben egyhangú szavazással választották meg az első népképviseleti palamentbe:

3b Kaposváron Kund Vince nagybirtokost, Lengyeltótiban gr. Festetics Miklós nagybirtokost, Csurgón Fekete Lajos uradalmi ügyészt, Szigetváron Záborszky Alajos földbirtokos ügyvédet, miniszteri tanácsnokot, Szilban Záborszky Imre megyei tisztviselőt, Tabon Madarász László földbirtokost, Marcaliban Koller József liberális eszméket hirdető mesztegnyői plébánost, Nagyatádon Mujzer Józsefmérsékelt radikális nézeteket valló barcsi plébánost. A választások a somogyi ellenzéki hagyományoknak megfelelően a nagybirtokos osztály erőfeszítései ellenére többségében a liberálisok, sőt aradikálisok győzelmét jelentették. A radikális párt jeles alakja, Madarász László azonban nemcsak Somogyban szerzett mandátumot, hanem a Fejér megyei csákvári kerületetben is,