Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)
Szíjártó M. István: Követi napidíj és a vármegyei önállóság a XVIII. században
A századfordulón tehát a rendek már nem kényszerültek arra, hogy kijátsszák a központi rendelkezéseket, mert a király beleegyezését is megszerezték a napidíj összegének emeléséhez. Nemcsak az 1765 és 1771 közti somogyi napidíj-ügyből, hanem általában a vármegyék országgyűlési követeinek járó napidíj problémakörének alakulásából világlik tehát ki a tanulság: habár a XVIII. század valóban a központi államhatalom a korábbinál sokkal nagyobb mérvű kiterjeszkedésének a kora volt, s ez a tendencia később csak tovább erősödött, a vármegye, illetve az azt uraló bene possessionati hatalmi pozíciói is kétségkívül igen szilárdak voltak. JEGYZETEK 1 Ezt csak a megye következő, 1766. április 29-én megtartott közgyűlésén tárgyalták meg. Megállapították, hogy a kért információkat már az előző közgyűlés megadta. 2 A törvénytárban többféle rendelkezés található arra nézve, hogy milyen időközönként kell egybehívni a diétát. A három évenkénti mellett szól Hajnóczy József szerint az 1635:94., 1647:154., 1649:3., 1655:49. és 1681:58.te, illetve - azzal a kiegészítéssel, hogy ha a szükség úgy kívánja, hamarabb is meg kell tartani - az 1715:14. és 1723:7. tc. Mindezek alapján a XVIII. századi közjogász szerint egyértelmű, hogy minden harmadik évben kellene országgyűlést tartani. (Hajnóczy József. Magyarország országgyűléséről és annak szervezetéről szóló közjogi értekezés [De comitiis Regni Hungáriáé deque organisatione eorundem dissertatio iuris publici Hungarici. s.L, 1791.]. In: Csizmadia Andor (szerk.): Hajnóczy József közjogi-politikai munkái. Budapest, 1958. 196.) Régebbi arí/c«/i«okat is idéz Kérészy Zoltán; részben a fentiekkel egybehangzókat, részben olyanokat, melyek más rendelkezést tartalmaztak, és a XVIII. századra már elévültek. (Kérészy Zoltán: Rendi országgyűléseink tanácskozási módja. Jogtörténeti tanulmány. Kassa, 1906. 9-10.) 3 Tallián János a megyei követek tekintélyesebbjei közé tartozhatott, hiszen 1765. február 21-én bekerült abba az igen fontos bizottságba is, mely a törvénycikkek végső egyeztetését végezte el a kancelláriával, noha ennak munkájában 12 alsótáblai tagok közt csak négy megyei követ vett összesen részt, Tallián mellett Balogh nógrádi, Hegyi hevesi és Vay szabolcsi követ. (Magyar Országos Levéltár NI 14 [Regnicolaris levéltár, Archívum Regni, Kovachich Márton György gyűjteménye] 15. kötet: Diaria diaetalia IX. 1764-65, Publicum diarium diaetae anno Domini 1764 Posonii celebratae. Conscriptum per Andreám Nedeczky protonotarium et in domo regnicolari singula die dictatum.) Mivel tagja volt egy másik vegyes bizottságnak is - ami ismét elismertségét mutatja -, bekerült egy paszkvillusba, melyet e deputáció tagjairól írt „egy elégedetlen hazafi". (Gúnyirat az 1764-ki országgyűlés idejéből. Közli: Lehoczky Tivadar. Történelmi Tár 1898 [évfolyammegjelölés nélkül] 563.) 4 Somogy megyei Levéltár IV. 1. b [Közgyűlési jegyzőkönyvek] P 1765 18. 3-4., 225-227., P 17651766 19. 746-748., 914., P 1769 22. 714-715., 1458-1459., P 1770 23. 1404-1408., 1862-1864., P 1771 24. 111-114., 544-546. (A Somogy megyei közgyűlés jegyzőkönyvi köteteire a továbbiakban csak címükkel hivatkozom.) Az ügyről még annyi olvasható a közgyűlési jegyzőkönyvben, hogy Csepreghy Mihályról 1771. március 6-án az alispán azt jelentette, hogy Vas vármegyében tartózkodik. (P 1771 24. 545.) Ennek az esetnek egy rövidebb ismertetése már elhangzott a Hajnal István Kör és a Baranya megyei Levéltár „Nemesség a XVIII-XIX. századi Magyarországon" című konferenciáján egy referátum bevezetéseként. Megjelent: Ódor Imre-Pálmány Béla-Takács Péter (szerk.): Mágnások, birtokosok, címerlevelesek. Rendi társadalom - polgári társadalom 9. Konferencia: Pécsvárad, 1995. szept. 12-13. Debrecen, 1997. 157-166.) 5 Somogy vármegyének az 1770/71. pénzügyi évre vonatkozó fizetési lajstroma szerint 600 forint volt az első alispán éves fizetése. (P 1770 23. 1935.) Ez megegyezik az 1773. évi helytartótanácsi szabályozás által rendelt összeggel. (Vö. Hudi József: A Veszprém megyei politikai elit a 18-19. században. In: A. Varga László (szerk.): Rendi társadalom - polgári társadalom 1. Társadalomtörténeti módszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. Salgótarján, 1987. 101.) 6 Salamon Ferenc: Rendi országgyűléseink jellemzéséhez. In: uő: Kisebb történelmi dolgozatai, Budapest, 1889 J . 424.
