Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Somogyi Judit: Adatok Somogy megye egyházi és vallási életének alakulásához a török utáni évtizedekben

felszólítás és talán a fenyegetés hatott, mert az 1721. évi pesti commissio vizsgálata során a tanúvallomásokban már múlt időben említték a református egyházközséget és vele együtt az iskolát, amely valószínűleg 1719/1720-ban megszűnt létezni.

85 A 18. század első felében, majd III. Károly uralkodásának további időszakában számos Somogy megyei protestáns egyházközség hasonló sorsra jutott. A görög keletiek és a zsidók A görögkeleti vallásúakat a szerbek képviselték. A megyei szerb népesség száma nem jelentős a 18. század első harmadában. Konfliktusokat elsősorban a Rákóczi-szabadságharc idején okoztak. A szomszédos megyék közül a legnagyobb számban Baranyában, Pécs és Mohács mellett telepedtek le.

86 Ugyancsak elenyésző számban voltak jelen Somogyban a vizsgált korszakban a zsidók is. Az első zsidó család 1713 után érkezett Kaposvárra, amikor az előző év végén kelt pátensében Esterházy Pál engedélyezte a város újratelepülését. Egry László, a herceg felügyelője az 1720. évi összeírásban azt írta Kaposvárról, hogy rác árusok voltak itt, és csak egy zsidó érkezett a településre. Az első állandóan megtelepült zsidó 1720 márciusában jelentkezett Kaposváron, aki kereskedő volt és csak néhány évig állandó lakos. Az 1722. január 25-én kelt Esterházy birtokokról készített alispáni összeírás szerint a város kereskedői részben zsidók, részben görögök és rácok voltak. Az említett 11-12 főnyi kereskedőből legfeljebb egykettő volt zsidó. Az 1725. évi összeírás a megyében összesen két zsidó családot említett, az egyik Kaposváron az Esterházyak, a másik pedig Marcaliban a Zichyek védelme alatt állt. 1728-ban az előbbi településen már nem találhatunk zsidókat, ugyanebben az esztendőben csupán egy Marx Márton nevű zsidó tartózkodott itt, de nem állandó lakosként, Szigetváron kereskedett, míg a családja Rohoncon élt. 1735-ben szintén csak egy nyolc fős család található Somogyban, Tabon. A felsorolt adatokból kitűnik; Somogyba viszonylag későn költöztek be a zsidók a kedvezőtlen hatalmi és birtokviszonyok miatt, valamint azért, mert a vármegye többször megtiltotta számukra a kereskedést.

87 A nagyobb számú betelepülés csak az általunk vizsgált időszakon kívül kezdődött meg. Összegzés III. Károly uralkodásának egészére jellemző volt a konszolidációs törekvés, amelynek során megkezdte egy új politikai, gazdasági, kulturális berendezkedésű állam kiépítését. Somogy vármegyében az általunk vizsgált korszak szintén az átmenet éveit jelentette, itt azonban sokáig tartott a török hódoltság következményeinek megszűntetése. A népességszám csak lassan kezdett el növekedni, a betelepítésekre is főként az 1720-as évek második felétől került sor. A vármegye gazdasági életének felvirágoztatása több évtizedig tartott és az 1720-as évekig e munkának csak kezdeti csírái jelentek meg. A leggyorsabban a közigazgatás állt talpra, hiszen a megyegyülések már az 1710-es évektől kezdődően rendszeresen üléseztek, és fő