Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 30. (Kaposvár, 1999)

Somogyi Judit: Adatok Somogy megye egyházi és vallási életének alakulásához a török utáni évtizedekben

kapcsolatáról, a nemesi közgyűlés álláspontjáról. E problémakörön belül szükséges még több kérdés áttekintése: az országgyűlések menete, kik vettek részt vármegyei képviselőként a diétákon, milyen követutasítással látták el őket a vallásüggyel kapcsolatban és milyen szerepet játszottak e tárgyalásokon. A nemesi közgyűlések jegyzőkönyveiben olvasható vallásügyi kérdéseket tárgyaló részek és a megyéhez érkezett panaszlevelek feldolgozása szintén fontos források. Csak ezután következhetvéleményünk szerint - az uradalmak és egyházközségek behatóbb tanulmányozása, tehát a vármegye és az adott földesúr, valamint a vármegye és az adott egyházközség viszonyának vizsgálata. A III. Károly uralkodása (1711-1740) alatt keletkezett tekintélyes mennyiségű iratanyagot érdemes kisebb időszakokra bontani. Az általunk választott három kutatási szakasz határait a helytartótanács megalakulása (1724), illetve a Carolina Resolutiók (1731,1734) jelentenék. A következőkben az első időszakot, a vármegye önállóvá válásától 1724-ig terjedő éveket tekintjük át, s ennek során olyan témákat (a megye török hódoltság idején bekövetkező pusztulása, a népesség száma) is érintünk, amelyek nem tartoznak szorosan vett értelemben a vallási viszonyok témakörébe, ám megismerésük nélkül ismereteink nem lesznek teljesek. Az egyik legérdekesebb és legfontosabb probléma a birtokosok és az általuk betelepítettek számának, nemzetiségének, vallásának tanulmányozása, amelyhez az 1726. és 1733. évi földbirtok- és birtokosösszeírások nyújtanak segítséget. Ezeket felhasználhatjuk egyrészt a hódoltság és a török kiűzését követő időszak birtokosai nemzeti hovatartozásának összehasonlítására, másrészt annak vizsgálatára, hogy az adott birtokos milyen vallású, és történt-e változás a birtokcserével a vallási hovatartozás tekintetében vagy sem. Témánk szempontjából ugyancsak izgalmas feladatot jelent az egyes vallásfelekezetek (katolikus, református, evangélikus, görög keleti, zsidó) egymáshoz való viszonyának, az egyházközségek, egyházmegyék szervezeti felépítésének vizsgálata, ezek anyagi és szellemi javainak (iskolák, nyomdák, kollégiumok) feltérképezése. Az adatokat a felsorolt problémák tisztázásához a püspöki látogatások (canonica visitatiók) jegyzőkönyvei, a különböző lelkésznévsorok, az anyakönyvek és egyházi összeírások, illetve az egyházközségek történetét leíró história domusok szolgáltatják. Az említett kutatási irányok és források közül jelen dolgozatban csak néhányat érintünk, felsorolásukra csupán a téma sokszínűségének és szerteágazásának érzékeltetése céljából volt szükség. A dolgozatban elsősorban a Magyar Országos Levéltár anyagai közül azokat használjuk fel, amelyek az országgyűlések Somogy megyei vonatkozásaival, a pesti vallásügyi bizottsággal, a nádor által az 1720-as évek elejére összehívott gyűléssel, valamint a Szent Borromeus Károly tiszteletére épített templom körüli vitákkal foglalkoznak, mert ezek azok a témák, amelyek a Somogy Megyei Levéltár közgyűlési irataiban is a leggyakrabban szóba kerülnek. Ebből nyilvánvaló, hogy az 1710 és 1724 közötti esztendők megyei vallásügyi kérdései a fent említettek köré csoportosulnak. Megjegyzendő, hogy főként a katolikus és protestáns vallásfelekezetre vonatkozó, a kaposvári levéltárban található iratokat használunk fel, először ugyanis e nagyobb létszámot kitevő népességet vizsgáltuk meg. A feleke-