Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Bősze Sándor: A forradalom és szabadságharc Somogy megyében 1848-1849 (Történeti kronológia)
május 02. május 07. május 11. május 12. május 16. május 18. május 20. dették az áprilisban szentesített törvényeket és felolvasták az országgyűlési követeik jelentését. A megye által az 1847/48-i országgyűlésbe delegált két követ, Inkey Zsigmond és Madarász László zárójelentése szintén ezen a napon kelt: „az utolsó 1 hónap, melynek európai lelke Magyarországot nemcsak a polgárosodás egyik tényezőjévé, de némi tekintetben kiválasztottává is emelte, mert nemcsak a nemzetet lealázott politikai rabság bilincseinek szétzúzására emelkedve, Európa hatalmainak sorába lépett a Magyar Status, nemcsak gyarmati zsibbadásból szabadulva ön kezeibe vette jövendő nagyságának és boldogságának kulcsát, de magokban törtek szét a nép millióit sok századok óta sorvasztó hűbériségnek gyűlölt láncai, egyszerre tűntek el a szabadságot sértő sok szabadságok, a jogot bántó sok jogok, az igazságot kijátszó kiváltságok, és a kedves haza nagyságának mindezen gazdag szerencséje, hogy először: közvállak vették át a közterheket, hogy másodszor: egyszerre lőnek a nagy hazának szabad polgáraivá és szabad tulajdonosaivá a milliók, hogy harmadszor: a természetdús hazának eddig számtalan elpazarlott temérdek kincsei honfiak boldogságára nyitandja meg ezentúl az élet földi idveit a négy folyam szép honában, s hogy negyedszer: Európának mívelt népei közé emelkedtünk... ”9 A megyei közgyűlés megalakította a Közigazgatási Bizottmányt. Az egybegyűltek itt arról értesültek, hogy a Batthyány-kormány gróf Zichy Jánost nevezte ki főispánná. Az új vármegyei bizottmány előtt álló feladatokat Sárközy alispán így foglalta össze: „A törvényhozás üdvös szándékát buzgó közremunkálással elősegíteni, a közcsendet, s a békességet fenntartani, s így a közszabadság legfőbb kellékét a személy és vagyon biztonságot minden sértések, s önkény ellenében megőrizni legfőbb polgári kötelességük... ”10 Az uralkodó utasította a főhadparancsnokokat - közöttük Jellacic horvát bánt -, hogy engedelmeskedjenek a magyar kormánynak. A báni értekezlet feliratban közölte a császárral, hogy nem kíván engedelmeskedni a magyar kormánynak, mert az szerintük a horvát nemzet érdekei s a birodalom egysége ellen dolgozik. A kaposvári nemzetőrség letette az esküt. Batthyány Lajos gróf felhívást intézett az ország népéhez. A miniszterelnök a tervezett tíz honvédzászlóalj megalakításához kérte az önkéntesek jelentkezését. Az 1848. évi XXII. törvénycikk értelmében összeírt nemzetőrök lajstroma 361 kaposvári polgár nevét jegyezte fel. A belügyminiszter, Szemere Bertalan e napon rendelkezett a kaposvári újonctoborzási iroda felállításáról. Hermann Antal nyugalmazott kapitányt pedig megyei polgári biztosnak nevezte ki. 97
