Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Füzes Miklós: A magyar nemzet sérelmei. Egy elfelejtett röpirat a reformkori Magyarországról (Forrásközlés)
Tanuld meg hát Alkotmányunk’ ellensége, hogy nem olly könnyű a Törvényes szabad alkotmányt legázolni, sokszor a legcsekélyebb dolgok tartják fel azokat, valamint a Természetben egy darab láncz megfogja az Elefántot. 11. Mit kell tenni a Magyarnak? Láttuk eddig mi hasznot vesz az Austriai Ház Magyarországból, ‘s mint köszöni azt a’ Magyaroknak, megmutattuk: hogy a Nemzet egy idegeny kormány által mind lelki, mind materiális erejében meggyengít- tetett, ‘s a miveit Europa’ Nemzetei sorából kitöröltetett - Lássuk most azon eszközöket, mellyek Magyarország újjászületésére legsikeresebben vezérlenek. - Itt nem egy két Individium okoskodását fogjuk említeni, hanem a Nemzetnek miveltebb része közvéleményét, melly az Ország Gyűlési Követek által ki van nyilatkoztatva. Egy olly Ország melly 12 millió Lakost számlál 4000 négyzetmérföldeken, ‘s amelynek kimeríthetetlen kútfejei vágynak a gazdálkodásra, megérdemli hogy független légyen, azonban a függetlenségre múlhatatlanul szükséges, hogy az ország feje az országtól elválaszthatatlan legyen, hogy bent, nem külföldön lakjon, legelső, és legfőbb kívánsága az ország Rendéinek legyen. 1- ör. A Király mindaddig Magyar Ország Feje, mig a’ Hazában lakik, aki a Constitutio erejénél fogva azonnal lemond a Koronáról, mihelyst az ország gyűlése engedelme nélkül az országon kívül múlat. Azonban a’ Királyi prorogativáknak, és annak az országgal eddigi állásának reformáltatni kell, a királyi méltóságnak tsak eszköznek kell lenni, a Társaság czélja elérésére, nem pedig hogy társaság légyen eszköze a Királyi méltóságnak, ebből következik, hogy az eszköz csak addig használtasson, mig a czélnak megfelel, és Így a’ 2- ik kívánságnak kell lenni: A Király Constitutionál fogva, mint minden nemes a’ Törvények alatt legyen, amellynek megtartásáért személyében felelettel tartozzon. 3- ik Kívánság. Ámbár a Királyi méltóság az első szülöttségtől fogva örökös, azonban a Leányág kirekesztessen, mivel a Férjhezmenetel által nevét elveszti. Minekutánna az Ország Törvényei szerint a Hadizenés és békekötéséből a Nemzet Vezérei és hadi Tisztek ki nem rekeszttethetnek, ‘s a Királynak, az ember élete felett nincs több Jussa, mint magának. 4- ik Kívánság legyen: A Király ország megegyezése nélkül hadat nem izenhet, és békességet nem köthet. Minden Nemzetnek legnagobb szerencsétlenségek az, hogy a Királyok öszveszövetkeznek a szabadság elnyomattatására; de a Nemesi méltósággal is ellenkezik az, hogy a Király katonáit egy idegen nemzet elnyomására használja, ennél fogva kell lenni az 5- ik Kívánságnak: A Magyar katonaság soha egy külföldi hatóságnak ne adattasson, vagy egy más nemzet’ elnyomásán azt használni szabad ne legyen. A Ministerek és több Fő Tisztviselők ha azokat a Király választja elvesztik függetlenségüket, nem egyebek mint rabszolgák. A katona legveszedelmesebb Jussai közé tartozik az, hogy a Fő Tiszteket a Király nevezze, szabadon változtassa, 87