Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Füzes Miklós: A magyar nemzet sérelmei. Egy elfelejtett röpirat a reformkori Magyarországról (Forrásközlés)
A MAGYAR NEMZET SERELMEI Egy elfelejtett röpirat a reformkori Magyarországról (Dokumentumközlés) FÜZES MIKLÓS Az „Österreichische Staatsarchiv (Wien) Allgemeines Verwaltungsarchiv Polizeihofstelle” gyűjteményében - amely az 1920-as években tűzkárt szenvedett, és emiatt iratait a legutolsó évekig nem bocsátották a kutatók rendelkezésére - található egy 1833-ból keltezett magyarnyelvű röpirat, amely a magyar történetírók előtt tulajdonképpen ismeretlen. Ismeretlen annak ellenére, hogy a Szilágyi Sándor által szerkesztett „A magyar nemzet története” IX. kötetében Ballagi Géza a Lovassy- per tárgyalásakor említést tesz róla. Forrása a Magyar Országos Levéltár, József nádor titkos levéltára. Ballagi szerint az országgyűlési ifjak között forgott „Egy alkotmányos szózat a magyarokhoz” című - a kéziratban alcímként szereplő - német nyelvből fordított pamflet, amelyről úgy nyilatkozott, hogy egyáltalán nem szolgált rá, hogy bizarr eszméit figyelembe vegyék. Miután ismertette a benne foglaltakat, a Magyarország önállóságának és függetlenségének feltételeit tartalmazó 12 pontot, ki is jelentette, hogy a fiatalságra ez nem gyakorolt komolyabb hatást. Elismerte ugyanakkor, hogy sok fiatal kezén megfordult a röpirat, és ismerteti az állítólagos szerző, a valóságban csak másolgatás utáni terjesztő, elleni vádelejtéssel végződött büntetőpert. A most fellelt példány is másolat, amelyet rendőrségi célokra készítettek. (A másoló munkája végén el is ismeri, hogy az érte járó díjat - amelynek jelzőjét az iratból a másoló nevével együtt törölték -, 3 p. Frt-ot munkájáért felvett). A másolat további érdekessége, hogy az 1-40. oldalig terjedő röpirat után folyamatos írással két levelet tartalmaz. Az első, a 41-45. oldalig terjedő levél fejléce - „A Magyar Országi Gyűlési Ifjúságnak az Erdélyi Szinte ország gyűlési Ifjúsághoz küldött Levele,” valamint az aláírás - „Magyar ország Gyűlési Ifjúság,” egyértelművé teszi a levél eredetét. Ennek szerzőségéről is Ballagi munkájából tudhatunk meg többet, aki szerint a levelet Lovassy László írta, és egy beszéd kíséretében adta át Pozsonyban báró Kemény Józsefnek, aki Kolozsvárott az erdélyi nemzetgyűlésnek be is mutatta azt. A választ az erdélyi országgyűlési ifjak Wesselényi Miklósra bízták, aki a nádor feltételezése szerint magát a választ is - ami a rendőrségi másolat 45-51. oldalain található - sajátkezüleg készítette el.1 71
