Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)

T. Mérey Klára: Nagycsepely története a török uralom alóli felszabadulástól 1914-ig a gazdaságtörténeti források tükrében

JEGYZETEK

1, Somogy Vármegye tárképe. Metszette: Berkes János, (Görög Kerekes atlaszában. 1793.)

2, Somogy Megyei Levéltár (továbbiakban: SML) 1699, évi megyei összeírás. A mértékekre lásd: Acsády Ignác: Magyarország népessége a Pragmatica Sanctio korában (1720-1721). Bp., 1896.; Bogdán István: Régi magyar mértékek. Bp„ 1987.

3, Acsády i.m, 1896. 113-115. p,

4, Uo. 386. p,

5, Somogy vármegye, Szerk. Csánki Dezső, Bp„ é.n. [1914], 117,p,

6, SML, Megyei összeírás. 1751.

7, Vörös Károly: Az 1765-66-i dunántúli parasztmozgalom és úrbérrendezés. In: Tanulmányok a parasztság történetéhez Magyarországon. 1711-1790. Szerk. Spira György, Bp„ 1952. 299-383. p.

8, SML, llrbárialia. Csepely. Érdemes megemlíteni a három esküdt nevét, akik kereszttel írták azt alá: Tóth György, Nagy Mihály és Tütös Dániel,

9, Acsády Ignác: A magyar jobbágyság története, Bp,, 1948. 296, p,

10, SML. Urbarialia, Csepely

11, Uo. Úrbéri tabella

12, Az úrbéres birtokviszonyok Magyarországon Mária Terézia korában. I, köt. Dunántúl. Szerk. Felhő Ibolya. Bp„ 1970, 188-189, p.

13, SmL. Urbarialia. Csepely,

14, A magyar forintot 100 dénárra, a valamivel értékesebb „rhenes” forintot 60 krajcárra osztották. = Acsády i.m, 1896. 27. p.)

15, A garas a forint huszad része, 2 váltó krajcárral volt egyenlő, ■ Pallas Nagy Lexikon, Bp„ 1894. 7. köt, 818. p,

16, SML. Urbarialia, Csepely,

17, J. M. Korabinszky; Geographisch-Historisches und Produkten Lexikon von Ungarn. Pressburg, 1786. 92, p.

18, Vályi András: Magyar országnak leírása. Budán. 1796 1. köt. 403. p.

19, Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787). Szerk. Dányi Dezső, Dávid Zoltán. Bp„ 1960. 138-139. p.

20, Kanyar József: Népoktatás Dél-Dunántúlon a két Ratio között, (1777-1806). In: Somogy megye múltjából. Kaposvár, 1984. 192.p.

21, Kanyar József: Népoktatás a Dél-Dunántúlon a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában (1770-1866). Bp., 1989, 40. p.

22, Kanyar Józse/Egyházlátogatási jegyzőkönyvek, mint népiskola-történeti források Dél-Dunántúl egyházmegyéiben a reformkorban (1810-1848). In: Somogy megye múltjából, Kaposvár, 1985. 270, p.

23, Veszprémi Püspöki Levéltár (továbbiakban: VPL), Visitatio Canonica A 8, Thamus 13. 93-96, p,

24, Uo, A 8. Thomus 19, 7-8. p,

25, Uo. 1.12. Templomok, alapítványok és azokkal kapcsolatos dolgok. Somogy Vármegye. Kaposi districtus.

26, VPL A 8, Thorn. 19. 35. p. A szerződést a megye főszolgabírája és a Karádi uradalom tiszttartója láttamozta.

27, Az eset részletes leírását és a forrásokat lásd; T. Mérey Klára: Két somogyi község antifeudális küzdelme a 19, század első felében Bp„ 1961, 1—22, p. Dunántúli Tudományos Gyűjtemény 31, sz,

28, SML Úrbéri peres anyag, Csepely.

29, Uo, Conscriptio Regnicolaris Poss, Csepely. 1828. ö, 2, V, - Itt jegyzem meg, hogy a Magyar Országos Levéltárban őrzött összeírás egyik aktájában Csepelyen az urbárium szerint 1482 hold szántóföldnek, 370 kaszás rétnek és 354 kapás szőlőnek kellene lennie. Ehelyett 709 hold szántót. 264 kaszás rétet és 60 kapás szőlőt jegyeztek fel. (OL Consriptio Regnicolaris Palatinale Archiducti Josephi. Comitatus Simighiensis, 110 p.)

30, SML Conscriptio Regnicolaris, Csepely,

31, Uo.

32, Ludovkns Nagy: Notitiae politico - geograhico statisticae Inclyti Regni Hungeriae. partiumque eidem adnexarum, Budae, 1829. Tom. primus,303 p.

69