Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Bertalan Péter: A Kádár-rendszer egyházpolitikája Somogy megyében a levéltári források tükrében (1957-1959)
zéseinek kimunkálása. ...A szociáletika másik, ettől elválaszthatatlan funkciója a kereszténység „kontstantinuszi korszakával", az uralkodó egyházkeresztyén társadalom ideológiájával való leszámolás, szembefordulás, megint csak a keresztyénprotestáns hagyományok legősibb rétegeinek felelevenítése segítségével.”19 Az új apologetika a konformizmus teológiája, ami rugalmas alkalmazkodást tesz lehetővé, s megfelel az 1958-as határozat pragmatikus szellemének. A „trium- fáló” konstantinuszi egyház helyett hangoztatott szolgáló egyház ideája a „katolikus szellemtől” való elhatárolódást jelenti, hadüzenet a „politikai katolicizmusnak,,, amely a Kádár-rendszer számára még meggyengített állapotában is veszélyes. Az 1957-58-as év egyházpolitikájára is érvényes, hogy „a konszolidáció csak elkezdődött, de nem zárult le. ...A megbékélés, a fellendülés, a nagyobb tolerancia jegyében formálódó igazi konszolidáltság még több mint három évet váratott magára...”10 Az „erők” felmérésének éve: 1959 Sajátos logikai bukfencnek látszik, hogy előbb születik meg egy nagy horderejű döntés, mint az ahhoz szükséges tények felmérése, összegzése. Az egyházpolitika esetében mégis így történt. Az 1958-as párthatározat végrehajtásához szükséges helyzetfelmérés 1959-ben történt meg. Ezt magyarázza a kontinuitás, tehát az 1956 után váltás. Lényeges változás nem történt az egyházpolitikában. Nem is volt idő e nagyon is összetett kérdés felülvizsgálatára sem. A konszolidáció felgyorsítása azonban elemi erejű kényszer volt a rendszer számára. Meg kellett tehát tenni az első sürgős lépést. Az egyházak erejének felmérése kétirányú. Egyrészt a tömegbefolyás alapos feltérképezésére irányul. A hitélet minden fontos területét - hittanbeíratás, bérmálás, konfirmáció, keresztelő, esküvő, temetés - számba veszik. Másrészt az egyházak politikai szempontú átvilágítása történik. Ez elsősorban a korabeli „szlenggel” élve a klerikális reakció elleni további harchoz ad támpontot. Az első áttekinthető előterjesztés az MSZMP Somogy Megyei Végrehajtó Bizottságának 1959. január 26-i ülésére készült: ,A vallásos ideológia és a klerikális reakció elleni harc és feladatai Somogy megyében” címmel. A jelentés első fejezete a hittan oktatás és a vallás tömegbefolyásának kérdését vizsgálja. Megállapítja, hogy „növekedett a vallásos ideológia befolyása az 1956-os ellenforradalmi események következtében.... Egyes elemek vallásosságukkal, vallásos rendezvényeken való részvételükkel a népi demokráciával szembeni politikai szembenállásukat is igyekeztek demonstrálni. Az elmúlt időszakban bár kis mértékben, de a munkások között is nőtt a vallásos ideológiai befolyása. Szemléltetően mutatja a vallásnak a megye lakossága közötti jelentős befolyását az a tény, hogy a jelenlegi oktatási évben 23661 tanulót, az összes általános iskolás 58,2%-át íratták be a szüleik hittanra. Ez 0,6%-os emelkedést jelent az 1957-58. évi beíratásokkal szemben. A középiskolákban 151 tanulót, az összes középiskolai tanuló 6%-át íratták be hittanra. Az 1957-58-as tanévhez viszonyítva itt 10,4%-os a csökkenés.”1' 239
