Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Bertalan Péter: A Kádár-rendszer egyházpolitikája Somogy megyében a levéltári források tükrében (1957-1959)
5. A pedagógusok világnézeti nevelése továbbra is igen fontos feladat maradjon a pártszervezetek részére. De a tömegszervezetek feladatait is meg kell határozni ebben a kérdésben,”u Az 1958. február 27-én kelt „Feljegyzés a klérus helyzetéről és tevékenységéről” hiteles képet ad az 1956-tól 1957 végéig terjedő időszakról. Egyrészt jól kirajzolódnak az egyházpolitika országos tendenciái, ugyanakkor Somogy megye egyházpolitikai helyzetéről is reális képet kapunk. Az értékelés megállapítja, hogy az 1956 októberi „ellenforradalom” óta eltelt időszakban egyházpolitikai kérdésekben is tapasztalható előrejutás. Az 1957 májusában megtartott református, majd szeptemberben megtartott római katolikus papok értekezlete tette ezt egyrészt lehetővé. Másrészt sikerült kihasználni a két egyházon belül meglévő ellentéteket. Az evangélikus, a zsidó, a metodista és a baptista egyházak területén ez az előrejutás még nem történt meg. Különösen az evangélikus egyháznál lenne ez szükséges mind országos, mind helyi viszonylatban. Az egyházak keresik a megoldási lehetőségeket, a kibontakozáshoz vezető új módszereket. Ez különösen a katolikus egyházon belül észlelhető. Ezután az egyes felekezetek helyzetének elemző bemutatása következik. A jelentés újra megismétli a vádat, hogy a katolikus egyház papjainak jó része támogatta az „ellenforradalmat”, ha másképp nem is, de erkölcsileg, nem egy helyen gyakorlatilag. A református egyházban kibontakozott 1956-ban az ellenállás megyei szinten is. Az evangélikus egyházon belül az 1956 októberében rehabilitált Ordass Lajos aktivizálódása okoz gondot a Kádár-rendszer számára. Az evangélikus püspök az USA-ból való hazatérése után Somogy megyében körutat tett, s kaposvári, porrogszentkirályi és gyékényesi prédikációi a rendszer elleni nyílt állásfoglalások voltak. Ez hatással volt a többi protestáns egyházra is. Lelkes támogatója az evangélikus egyházmegye esperese is. A többi egyházról - zsidó, baptista, metodista - és a különböző szektákról még nem alakult ki a teljes kép. A kaposvári Textil Művekben egyes hívők szervező munkát folytatnak, az ügyet a hatóságok vizsgálják. Érdekes adatként a jelentés megemlíti, 314 párttag íratta be gyermekét az 1957/58- as iskolai tanévben hittanra. A templomba járók arányát a nagy ünnepeken 50- 60%-ra, vasárnapokon 10-20%-ra becsüli.12 Az egyházakon belüli megosztottság legfőbb okát a jelentés készítője szerint a merev, dogmatikus papság és a békepapok szembenállása okozza. Az egyházak Somogy megyei helyzete alapján megállapítható, hogy a konszolidáció felgyorsításához új szerű, rugalmasabb politikára van szükség. Az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának határozata a vallásos világnézet elleni eszmei harcról, a vallásos tömegek közötti felvilágosító és nevelő munka feladatairól 1958. július 22-én már a cím megfogalmazásával is igazolja, hogy az MSZMP új úton indul el az egyházpolitikában.A határozat alkotói hosszú távra akarják meghatározni a stratégiákat. A stratégia és a taktika azért együtt hangsúlyozandó ebben az esetben, mert ritkán fordul elő, hogy egyszerre egy dokumentumban fogalmazódik meg mindkettő. Ebben benne rejlik az alkalmazandó politika széles 236
