Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Bertalan Péter: A Kádár-rendszer egyházpolitikája Somogy megyében a levéltári források tükrében (1957-1959)
ma olyan mutató, amely konkrétan reprezentálja az egyházak befolyását a lakosság körében. Ezért nem differenciál a hivatalos politika, s tesz egyenlőségjelet a „klerikális reakció”, azaz az egyházak hitbuzgalmi tevékenysége és az „ellenforradalmi tevékenység” közé. Közel sem olyan nagy súllyal szerepel a papság 1956-os politikai tevékenysége az ügyiratokban, mint a hitoktatás. Az egyházpolitikai határozat éve: 1958 1958-ban is a hitoktatás maradt az egyházpolitika fő kérdése. Az egyházak tömegbefolyásának megállapítására a hittanra beiratkozottak és a hitoktatásra járók számának összehasonlítása látszott a legegzaktabb módszernek. Ezért 1958 februárjában tájékozódó jellegű felmérést végeztek. Az állami szervek járásonként 3- 4 iskolát vizsgáltak meg. A felmérés adatai még csak a fő tendenciákat mutatják. A tényszámok egy része becsült adat, kellő viszonyításokra még nem igazán alkalmas. Az általános iskolai tanulók 60-80%-a jár hittan órára. A középiskolákról közölt adatok alapján még a tendenciára sem lehet következtetni. A kaposvári Táncsics Mihály Fiúgimnáziumban és a siófoki gimnáziumban folyt a felmérés szerint hitoktatás. A marcali és a nagyatádi gimnáziumban nem. A marcali gimnáziumban azért szűnt meg, mert a pap hitoktatási engedélyét magatartása miatt be kellett vonni.10 A felmérés tanulsága, hogy az egyházak elsősorban az általános iskolai tanulókra koncentráltak. A középiskolákban már csökken a hittanra járók száma, ezt a hivatalos politika adminisztratív eszközökkel is elősegíti. Ezt bizonyítja, hogy a jelentés részletesen kidolgozva taglalja azokat a javaslatokat, intézkedéseket, amelyekkel a hittanra beiratkozok számát az 1958/59-es tanévben csökkenteni lehet: „7. A beíratás időpontját a tavalyi szerint helyesen időzítve kellene meghatározni, hogy a beíratás ne essen vallási ünnepre pl. Péter-Pálra. A hittanra való beíratásnál kötelező legyen a szülőjelenléte. A gyerek írásos nyilatkozattal ne iratkozhasson be a szülő jelenléte nélkül. 2. A párt és állami vezetők előbb ismerjék meg a hittanbeíratás időpontját, s ezzel kapcsolatos feladataikat -felvilágosító munka stb. - előre meg kellene határozni... 3. Az 1958/59-es tanévben meg kellene változtatni a hittanórák ellenőrzésének rendszerét, úgy az általános, mint a középiskolákban. Legyen lehetőség arra, hogy ne csak az igazgató, hanem e kérdésben szilárd pedagógusok is ellenőrizhessenek. A hittankönyvek kérdésében helyes lenne országos szinten megegyezést elérni. Egy sor helyen ara hivatkoznak, hogy nincs, ezért a pap a maga belátása szerint tanít. A középiskolai hittankönyv pedig az iskolai tananyag egyes kérdéseit igyekszik cáfolni. Az e téren lévő helyzeten változtatni kellene. 4. Időszerű lenne az ateista propaganda rendszeressé tétele is, helyes lenne hosszabb időre - 7-2 évre - meghatározni az e téren lévő feladatokat is. ... 235
