Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Szita László: A Somogy megyei horvát nemzetiség iskola- és művelődésügye a két világháború közti időszakban
Lakácsa Az iskola községi jellegű, három tanerős. Mivel a tanító katonai szolgálatra kényszerült, váltakozó rendszerben tanítanak. (Ill—IV. és az V-Vl. o-ban). Itt is tapasztalható, hogy 7. osztályban a tanulók még gyengén beszélnek magyarul, nagyon erős a családi környezet hatása. A II. o-tól kezdve azonban a nyelvkészségük fokozatosan javul. Szentborbás Település lakosságának 89%-a horvát, a tanulók 99%-a szintén horvát, állami iskolában csak magyar nyelvű tanítás folyik. A tanulók nyelvkészsége megfelelő. Felsőszentmárton Alakók93,l%-a horvát, mindössze 25 magyar lakót írtak össze az 1930. évi népszámlálás idején. Az iskola tanulóinak 95,1%-a horvát, a legnagyobb számban horvátok e községben élnek Somogy vármegyében. Hazafiság tekintetében azonban nincsenek mögötte a többi községeknek. Kiszállásom idején Geosits Lajos plébános panaszként említette, hogy Barcsay Ákos Somogy vármegye főispánja, eljárást indított ellene, mert horvátul prédikál, s horvátosít, holott egy évi működése alatt ő vetette be a vasárnapi magyar kismiséket, s amennyiben a nagymise horvát nyelvű, úgy a horvát prédikáció után magyarul is tart szentbeszédet. Geositsot még Pécsett a szerb megszállás idején módom volt megismerni, s meggyőződtem igaz hazafiságáról. A közigazgatás hasonló eljárása csak kedvét veszi azoknak, akik a határszélen a különben magyar érzésű kisebbségeknek vezetésére hivatottak. Mind az egyházi közegek, mind a tanítók határozott magyar nyelvi tanításának köszönhetően, valamennyi tanuló jól beszél magyarul. Drávakeresztúr A magyarosodás legelőrehaladottabb. A népszámlálás legutóbbi eredménye szerint 40,1%-a vallotta horvátnak magát. A tanulók 17,8%-a horvát anyanyelvű, az iskolai adminisztráció szerint. A magyarosodás, mint azt korábbi látogatásaimnál is tapasztaltam, ebben a községben érezhető legjobban. Valamennyi tanuló beszél magyarul. Az erélyes tanító iskolai és iskolán kívüli munkája (Herényi Károly) eredményeként a magyarosítás jól halad. Itt említem meg, hogy a somogyi Dráva menti horvátság (Potony, Tótújfalu, Lakócsa, Szentborbás és Felsőszentmárton) Lakócsán közös évzáró tomavizsgát tartott, amelyen e települések 4-5 száz főnyi közönsége kitörő lelkesedéssel fogadta az iskolák együttes produkcióit. A tanulók mind magyaros ruhában jelentek meg. Forrás: MOL K-28-157-1938-188-15657 (Eredeti tisztázat) Moraveczről Mataira magyarosított miniszterelnöki szakreferens jelentéséhez az 1935-ben tett látogatásainak írásos anyagát is felhasználta. Részint az azonos számadatok miatt, részint a sztereotip szöveg-azonosságok miatt, csak az új részeket, vagy legalább az új összefüggésekbe helyezett részeket tartottuk célszerűnek bemutatni. 172
