Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Csóti Csaba: A dél-somogyi területek szerb megszállása
13 A Kaposvári járás területére valószínűleg december 11-e, Kaposvár kifosztása után vonultak be a szerb csapatok. 14 SML. alispánt iratok 2442/1928. 15 SML. alispáni iratok 12009/1932. 16 „Vae Victis!”- harmadik rész = „Délmagyarország” 1921 augusztus 30., 2. p. 17 „Vae Victis!” - második rész = „Délmagyarország” 1921 augusztus 28., 2.p. 18 Szűts Emil: Az elmerült sziget (Pécs, 1991.), 18—19.p. 19 „Somogyvármegye” 1918. november 24., 3. p. 20 SML. alispáni iratok 2409/1923. 21 Uo. 22 Szöllősy Ferenc, a Somogyvármegye című korabeli napilap szerkesztője 1970-1972-ben készített, e témával foglalkozó kéziratában idézi Waldinger Kálmán németújfalui községi tanítót, aki szerint december közepén szerb csendőrök érkeztek a katonák mellé, hogy azok botozással és kutyakorbáccsal büntessék a falusi lakosságot. Az akkoriban kialakuló közhangulatot jól jellemzi Waldinger alábbi mondata. „Árulkodtak (a helybeliek), oktalanul feljelentgették egymást, így aztán kijutott mindenkinek, feljelentőnek és feljelentettnek. ” Szöllősy Ferenc kéziratát ld. SML. Szöllősy Ferenc iratai 23 SML. alispáni iratok 2409/1923. 24 Uo. 25 Uo. 26 Uo. A rendeletnek nem lehetett sok foganatja mert januárban egy új rendeletben immáron azt is részletesen megszabták, hogy a vonatok mely állomásokig közlekedhetnek 27 A december 1-vel proklalmált egységes SzHSz állam már elég erősnek tűnt ahhoz, hogy megpróbálja annektálni a megszállt területeket. A Nikola Pasic miniszterelnöknek „önállóságukkal” amúgy sok fejtörést okozó, az egykori Monarchia területén született délszláv nacionalista vezetők ez alkalommal a szerb miniszterelnök segítségére voltak november 25-ei néphatározatukkal. Prokla- mációjukkal ugyanis a szerb gazdasági törekvéseket (a mecseki szén), a nemzeti önrendelkezés wilsoni elveinek köpönyegébe bujtathatták. 28 A mindkét részről megfogalmazott beadványoktól mind a szerbek, mind a magyarok azt remélték, hogy komolyan befolyásolhatja a határról szóló döntést. Mint utóbb világossá vált, ezeknek a jegyzékeknek sem szerb, sem magyar részről nem volt a legcsekélyebb foganatja sem. A szerbek azon törekvéséről, hogy aláírást gyűjtsenek a vidéki lakosok között, megemlékezik Horányi Károly drávakeresztesi tanító. Visszaemlékezése szerint, aki nem írta alá az íveket azt 48 órán belül a demarkációs vonalon való áttoloncolással fenyegették meg. (ld. SML. Szöllősy Ferenc kézuattö- redéke) Az aláírásgyűjtésről megemlékezik még: „Alispáni jelentés az 1918 október 1-e óta lefolyt eseményekről” = „Baranyavármegye hivatalos lapja”, 1922 január 5. 2. p. 29 „Est”- nek 1920 decemberébe adott Masaryk-interjú. Idézi: Gergely Ferenc-Kőhegyi Mihály: Pécs- Baja-Baranya háromszög történeti problémái 1918-1921 között (Baja, 1974.), 11. p. 30 SML. alispáni iratok 2409/1923. A Somogy megyei 1918. őszi fosztogatások történetéhez ld. Andrássy Antal: A fegyveres erő és a hatalom Somogybán a polgári demokratikus forradalom idején In: Somogy megye múltjából. Levéltári évkönyv. Kaposvár, 1988 SML., 263-298.p. 31 Uo. 32 Somogyvármegye Trianon után szerk.: Dömjén Miklós (Budapest, é.n.), 18. p. 33 SML. alispáni iratok 2409/1923. 34 SML. a Kaposvári járás főszolgabírájának közigazgatási irtaihoz tartozó iktatókönyv, 12006/1918. sz. (Az alispán szóbeli utasítása.) 35 SML. a Kaposvári járás főszolgabírájának közigazgatási iratai, 12006/ 1918. 36 Uo. 37 Uo. 38 SML. alispáni iratok 7372/1919. és 2409/1923. A megszállt helységek: Kadarkút, Bőszénfa, Hencse, Herdehely, Visnye 39 „Baranyavármegye hivatalos lapja”, 1922. január 5., 2. p., „Alispáni jelentés az 1918 október 1-e óta lefolyt eseményekről” 140
