Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Bősze Sándor: A forradalom és szabadságharc Somogy megyében 1848-1849 (Történeti kronológia)
július 03-04. július 03. július 04. július 07. július 08. július 09. július 10. július 11. július 12. július 13. Mintegy 2000 gyalogos császári katona tört be Légrád irányából Ortilosba, ahol fosztogattak és gyújtogattak. Noszlopy Gáspár válaszlevelet írt Csertánnal. Ebben arról tájékoztatta, hogy néhány nap múlva befejezi zászlóaljának szervezését. A somogyi kormánybiztosnak ekkor 800 honvéd, 150 mozgó vadász, egy század felszerelt huszár és 2000 főnyi mozgó nemzetőr állt a rendelkezésére. A zalai kormánybiztos Noszlopytól ismételten tüzéreket és töltényeket kért, mert a „Mura partján őrködő seregeink a legnagyobb veszélynek vannak kitéve. ”30 Noszlopy 3000 puskatöltényt küldött Letenyére. A Baranya megyei kormánybiztos, Majthényi József Bajáról írva, levelében a három nap múlva esedékes — Pécs városát felszabadító - katonai akcióhoz kérte Noszlopy segítségét. Noszlopy Gáspár azonban késve kapta meg Majthényi levelét. A kérésnek ennek ellenére eleget tett, és a szigetvári csapataival a Pécs alatti Rácvárosnál megjelent. A Majthényi által megadott időben és helyen mindazonáltal sem Csapó, sem Josef Kohlmann ezredes nem jelent meg. Miután az ellenség ötszörös túlerővel rendelkezett, az egyedül lévő Noszlopy kénytelen volt ezért Szigetvárra visszavonulni. Az utolsó somogyi közgyűlést is ezen a napon tartották. A megye vezetőinek minden energiáját lefoglalta a 127. honvéd zászlóalj és a 2000 fős mozgó nemzetőri egység szervezése. A népfelkelés megindításáról is határozatot hoztak a jelenlévők, akik a fegyverfogásra alkalmas személyeket községekként összeíratták. Noszlopy — a kormány rendeletére hivatkozva - zárolta és összeíratta a hazaáruló Zichy Domokos püspök javadalmait. A komáromi csatában a magyar fősereg sikertelenül kísérelte meg az osztrák vonalak áttörését. Haynau táborszernagy előcsapatai ugyanakkor bevonultak a magyar fővárosba. Nugent táborszernagy Knezevich ezredest csapatával Letenyéről Nagykanizsa-Somogy irányába küldte. Becsehelynél és Polánál a nemzetőrök megpróbálták puskatűzzel megállítani a támadókat. Knezevich ezért mindkét falut felgyújtatta. Légrádról Zeisberg dandára (mintegy 4000 katona) közben Zala megyébe nyomult. Kanizsát akkor egy 150 honvéd, 11 huszár és 2 ágyú védte. Albanich városbíró pedig az Iharosberényben gyülekező nemzetőrség parancsnokát, Kiss János őrnagyot kérte könyörögve, hogy azonnal nyújtson segítséget. Noszlopy, aki este Szigetváron értesült a császáriak zalai betöréséről, rögtön kiadta a parancsot, hogy a szigetvári erők - Nagyatád érintésével — haladéktalanul menjen Zala vármegyébe, hogy az ottani erőkkel egyesüljenek. 118
