Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Bősze Sándor: A forradalom és szabadságharc Somogy megyében 1848-1849 (Történeti kronológia)
1849 január 01. január 02. január 05. január 15. január 19. január 23. február 01. Megkezdődött a magyar főváros kiürítése. Az Országos Honvédelmi Bizottmány és az országgyűlés Debrecenbe költözött. Czindery László volt főispán kinevezte a vármegye új tisztikarát: Tallián Jánost, Hochreiter Ambrust alispánná, Kacskovics Ignácot főjegyzővé, Csépán Antalt, Svastits Istvánt, Vörös Sándort, Tallián Pált, Kelemen Pált, Stephaits Richárdot és Kovács Pált pedig főszolgabírókká. Windisch-Grätz tábornagy seregével bevonult a kiürített Pest-Budára. Nugent cs. kir. táborszernagy jelentette főparancsnoknokának, hogy hadteste Kanizsa felé indul Zala vármegye megszállására. Egyúttal kérte, hogy Zala és Somogy megyékbe császári biztost nevezzenek ki. Dél-Dunántúlra, tehát Somogy megszállására is Burits János tábornokot küldték. Johann Burits tábornok e napon kelt levelében arról értesítette a Somogyot, hogy a vármegye békés megszállására indítja csapatát, egyben kijelentette, hogy a megye kormányzása az ő hatalma alatt áll. A vármegyei nagybizottmányon felolvasták Johann Burits tábornok Nagykanizsáról, a megye alispánjához írt levelét, melyben közölte a vármegyével, hogy Czindery László volt főispánt kinevezi megyei királyi biztossá, valamint azt, hogy a császári csapatok már megindultak Somogy vármegye megszállására. A vezérőrnagy 24 óra gondolkodási időt adott a „hódolat” letételére a megyének. A bizottmány jelenlevő 63 tagja és a megyei tisztviselők azonnal megfogalmazták a I. Ferenc József iránti hódoló nyilatkozatukat. Czindery megérkezett a Burits vezérőrnagy védelme alá tartozó megyeszékhelyre, ahol is a nép „ingerült” hangulatban és az utcákon kifüggesztett Kossuth Lajost dicsérő falragaszokkal fogadta. A pánikhangulat elkerülésének érdekében a királyi biztos megtiltotta a hivatalnokok lemondását, hogy ezzel is megakadályozza a passzív rezisztencia kibontakozását. A város középületeire császárhű plakátokat és nyilatkozatokat függesztettek ki. Egyúttal kilátásba helyezte, hogy az ellenszegülőket statáriális bíróság elé állítja. Czindery betiltotta a hírlapok terjesztését, érvénytelennek nyilvánította a forradalmi kormány pénzét, a Kossuth-bankót, a kaszinókat és a klubokat pedig bezárták. A királyi biztos elnöklete alatt zajlott le a megyei nagygyűlés, amely megválasztotta tisztikarát s elrendelte, hogy a császári sárga-fekete lobogókat vármegye minden településén tűzzék ki. 111
