Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 29. (Kaposvár, 1998)
Bősze Sándor: A forradalom és szabadságharc Somogy megyében 1848-1849 (Történeti kronológia)
lett tüntetett az országgyűlés épülete előtt. A képviselőház jóváhagyta a az ötforintos pénzjegyek kibocsátását, elrendelte az újoncozás megindítását és egyúttal kimondta, hogy az újoncokat a honvédzászlóaljakba kell tömöríteni. A kormány a népfelkelés és a toborzás szervezésére éppen aznap, mikor Jellaéié a Dráván átkelt, Sárközy Albert főispánt teljhatalmú biztosnak küldte ki; de e megbízatás már megkésett, mert Sárközynek sem idő, sem eszközök nem állottak rendelkezésére, hogy az ellenállást szervezze; mindazonáltal a főispán nem mutatott túl nagy lelkesedést a feladat iránt. A vármegyei nemzetőrséget és a kaszával felfegyverkezett népfelkelőket egybegyűjtve, Barcs felé vonult, hogy az előnyomuló horvátokat feltartóztassa. A történeti források által nem kellően megerősített adatok szerint14 mintegy 30000-40000 népfelkelő és nemzetőr gyűlt egybe, akinek összes fegyvere 12 faágyú volt, melyeket Ruttkay kaposvári kovácsmester készített tölgyfából. Amint a horvát hadak Barcs környékén feltűntek, magyar népfelkelők elkezdtek rájuk tüzelni; az ágyúcsövek azonban csakhamar megrepedtek, mire az egész had hanyatt-homlok rohant vissza Kaposvárra. A bizottmány és a megye vezető tisztségviselői között fejetlenség és a zűrzavar különösen akkor fokozódott, amikor az esti órákban az ellenség betöréséről értesültek. A megye székhelyéről rövidesen mindenki a birtokára menekült. szeptember 13. Teleki Ádám gróf tábornok, a Jellacié báróval augusztus 21. óta szemben álló magyar sereg parancsnoka kijelentette Csányi Lászlónak, hogy nem hajlandó harcolni a császári csapatok ellen. Batthyány miniszterelnök a veszélyeztetett dunántúli megyékben népfelkelést hirdetett. szeptember 15. A képviselőház határozatilag eltörölte a szőlődézsmát. Felkérte István nádort, mint az ország főkapitányát, hogy vegye át a dunántúli hadsereg vezérletét. szeptember 16. Az országgyűlés határozott a miniszterelnök katonai intézkedéseit ellenőrző Országos Honvédelmi Bizottmány megalakításáról. „Kiskomárom: Báró Anton Jellacic kapitányt, futárként Bécsbe küldték. Hogy miért, előttem ismeretlen. A hírek szerint a magyar csapatok állnak, Bubna őrnagy a Miklós cár huszároktól, egy másik ezred kapitánya és az Ernő főherceg gyalogság egy századosa a magyarok követeiként a bánnál jártak. A szomszéd szobában tartózkodtam, nagyon heves megbeszélés volt. A bántól az egyik Bécsbe küldött futár visszatéréséig kértek haladékot. Egyáltalán semmit sem ígért, azt mondta, hogy az ő ügye a császáré, és bárkit is, aki az ő előnyomulását akadályozni akarja, azt mint az ő császára és ura elleni lázadót megtámadja. Bubna 103
