Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Aradi Csilla: Adalékok a Várdai család XIII-XVI. századi történetéhez

István jobbágyai tartották megszállva.

21 1519. augusztus l-jén Várdai Tamás és helytelenül feleségeként említett Katalin asszony, valójában anyósa, Inakodi Kálmán János özvegye a somogyi konvent előtt többrendbeli hatalmaskodással vádolja Bucsáni Jánost és Lászlót.

22 1521-ben Jutái Ambrus zálogosított el egy jutái jobbágytelket 12 magyar forintért Várdai Tamásnak és feleségének Krisztinának.

23 1523. április 10-én, a király távollétében a nádor Báthori István előtt Babócsán Várdai Tamás és Simon felperes Perneszi Pál ellen hatalmaskodás ügyében indított perét az alperes kérésére elnapolják, illetve ügyvédjének együgyűsége, valamint újabb bizonyítékok felmerülése miatt új perbehívást rendelnek el,

2

"' melynek kapcsán április 22-én a király embere, valamint Máté szerzetes Várdára kiszállnak és perbe hívják Várdai Simont.

25 1525. január 12-i oklevél szerint Margit úrnőt, néhai Derecskéi Benedek özvegyét, néhai Kéri Dénes lányát és Várdai Tamást, aki ekkor nádori esküdt jegyző, beiktatják Ozlar és Pusztakér birtokába. 1526-ban a nyúlszigeti apácák a birtokba iktatáskor készült oklevél másolatát kérik, ekkor Várdai Tamásról már mint országbírói ítélőmesterről emlékeznek meg.

26 1534-ben Várdai Tamás Nagybajom környékének legjelentősebb birtokosa, Nagybajomban 9 ép, 3 puszta, 7 felégett portát, míg Balogdon, Felsősegesd környékén, 7 ép, 5 szegény, 7 puszta portát mondhatott magáénak.

27 Egy 1536-os adólajstrom szerint Várdai Tamás Ecsenyben, Kisbajomban, Magyarlukafán, Nagybajomban, Rinyabesenyőn valamint ennek határában, Nagyszálláspusztán (Inakod), Jákón, Somogyjádon (Alsó-Jád), Somogyvisontán birtokolt, Juta és Várda pedig Várdai Tamás és Várdai Simon özvegyének tulajdonában volt. 1542. november 16-án az esztergomi káptalan embere a török harcok után Szenyérre kiszáll, hogy a pusztulást számba vegye. Itt a rendkívül siralmas állapotok miatt - ti. a várkastély lerombolva, az élelmiszer, fegyver és lőporkészletek kifosztva - az erőd lebontását határozzák el, az itt lakók könyörgésére azonban megbízzák Várdai Tamás mestert, valamint 2 alvárnagyot és 10 gyalogost a vár védelmével, ill. a kintlévőségek behajtására. A szenyéri uradalom ügyeit a Várdai család intézi egészen 1550. április 30-ig, amikor is a káptalan Várdai Zsigmondtól visszaveszi a birtok kezelését.

28 Érdekes adalék Szenyér várának leltára, ill. az 1550-es átvételhez kapcsolt urbáriuma. Várdai Zsigmond kapitány többszöri vendégeskedéssel tovább apasztotta a vár amúgy sem duzzadó készleteit. Ilyen alkalmakkor főleg marhahús, tyúkhús, ritkábban hal került az asztalra természetesen bor kíséretében.

29 Hogy a Várdai család befolyása Szenyérre milyen nagy volt a későbbiekben is, erre egy érdekes példa Pécsi Mihály esztergomi kanonok, megbízott szenyéri várkapitány 1551. február 34, a káptalannak írott levele, amelyben olyan értesüléseiről számol be, hogy a káptalan Várdai Zsigmondnak éves bérbe adta Szenyért. Ekkor Várdai Zsigmond a vár tehetősebb jobbágyait magához hívatta, minek utána ezek Pécsinek kevésbé szolgáltak. Miután Pécsi hosszabb bizonyításba kezd, azzal kapcsolatban, hogy ő mennyire felvirágoztatta a szenyéri uradalmat Várdai Zsigmonddal ellentétben, levelét a következő sorokkal fejezi be: „A levelet raptim írta az éjszaka csendjében és levelük (ti. az esztergomi káptalané) hiányában saját gyalogjaitól is fél."

30 A szenyéri uradalom mellett Várdai Tamásnak nagybajomi birtokán lévő erődítéssel is törődnie kellett. 1544-ben a palánknak 2 várnagya is van, az egyi-