Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szita László: Magyarország felszabadulása a török megszállás alól -A zentai győzelem 300. évfordulójára

.. jf. ff' A zentai csata. RajzoltaJ. Barzellini. Metszette Rieder Lőrinc. ezredek felállítására toborzást végeztek, s a régi harcedzett ezredek kiegészítése is május elejére befejeződött. Arra lehetett számítani, hogy a hadjárat, az előző évektől eltérően, korábban megindítható. Mind több egykorú újságban, népszerű kiadványban arról írtak a haditudósítók, hogy a szövetségesek „támadólagos" háborúra készülnek. Az előkészületek ellenére mind a szövetséges hadsereg, mind a lassan gyülekező és mozgó török haderő azonban messze volt ahhoz, hogy létszámában, harckészültségében, s főleg támadási tervekben felkészült volna egy összecsapásra. A szövetséges haderő magyarországi hadtestei, ezredei eléggé szétszórtan helyezkedtek el. Lényegében négy nagyobb kontingensben találhatók júliusban is. Szerencséjük volt, hogy a lassan mozgó török ármádia II. Musztafa szultánnal az élen, június 17-én volt csak olyan készenlétben, hogy megindulhatott az edirnei gyülekező táboraiból Magyarország ellen. Még két hónapnak kellett eltelni ahhoz, hogy a belgrádi haditanácsuk döntése szerint a támadási cél kialakulhatott. Augusztus 19-én került sor arra, hogy a török hadsereg megkezdte az átkelést a Pancsovánál épített hadihídjukon. A magyarországi hadszíntéren döntő fordulat következett be a hadsereg vezetésében. A lengyel királyválasztásokon Frigyes Ágost szász választófejedelmet választották a rendek királlyá, s a francia orientációt képviselő Conty herceg lényegében vereséget szenvedett. A császár parancsára a Haditanács július