Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Borsa Iván: A Somogyi Konvent oklevelei az Országos Levéltárban (Forrásközlés, harmadik közlemény)

167. 1342. június 26. (IY p. nat. Johannis bapt.). A somogyi konvent Kulked-i Miklós fia: Fudur (dictus) Miklós kérésére szóról szóra átírja saját, 1334. október 15-én kelt, zárt levelét (lásd a 125. sz.). Hártyán, kezdő C betűjének helye üresen maradt, függő pecsét selyemzsinórjával. DL 94071. (Festetics es. lt., Saller cs. 95-12.) 168. 1342. július 10. (IV a. transi. Benedicti). A somogyi konvent előtt Mérei Mihály fia: Deseu mester fiai és testvérének: Mártonnak fia: Benedek megegyeznek Mérei István fiával: Jakabbal és testvéreivel az eddig elkövetett jogtalanságokat illetően megállapítva bizonyos kötelezettségeket. (DL 49248) - Részletes kivonat: Somogy megye múltjából (évkönyv) 23 (1992) 18/38. sz. 169- 1342. augusztus 3. (sab. p. oct. [ Jacobi] apostoli). A somogyi konvent előtt Lyzo-i János fia: Péter - fiai: Balázs, János és Imre nevében is az újudvari (de Novacuria) keresztes konvent ügyvédvalló levelével - és Lyzo-i Jakab fia: Demeter megjelenve egyetértően előadták, hogy károkozások, sebesítések, más jogtalanságok miatt keletkezett minden ügyükben - kivéve a köztük még meg nem osztott Ogi birtokot - megegyeztek és kölcsönösen felmentették egymást ezeket illetően, fogott bírák közbenjöttével, örök békét kötöttek. Ezenkívül Péter és fiai vállalták, hogy örökre átadják Demeternek Lyzo birtokból azt a részecskét (particulam possessionariam), amely János testvére: Buken özvegyének: Ilonának hitbére és jegyajándéka, valamint Jakab özvegyének - Demeter anyjának - Erzsébetnek leánynegyede, az alábbi határok szerint: a határ a Lyzo folyóban kezdődik, és mellette eljut egy új földjeiig; innen tovább keletre egy földdel körülvett körtefáig; innen keletre egy kereszttel jelölt tölgyfáig; innen északnak kanyarodik és a Harasthuelg-nek nevezett völgy keleti oldalában (in latere) eljut egy kereszttel jelölt és földdel körülvett másik tölgyfához; azután északnak menve elérkezik egy kereszttel jelölt és földdel körülvett körtefához; amelytől kelet felé a hegyhez és elér egy földjellel körülvett tölgyfához; azután leszáll keletnek a völgyhöz és elér egy kereszttel jelölt és földjellel körülvett tölgyfához, amely kelet felől Sag birtokot választja el; e völgy közepén délnek kanyarodik és elég nagy távolságon át menve egy patak forrásáig (ad caput putei currentis) ér el, amellyel dél felé kerülve az említett Lyzo folyóba ömlik, majd ebben észak felé menve elér az első határig. Péter és fiai vállalták, hogyha Demeter és örököseit valaki perrel támadná meg e föld miatt, saját fáradsággal és költségen megvédik, de Demeter köteles őket ebben segíteni. Ha nem tudnák Demetert megvédeni, saját örökölt birtokukból elégítik ki. Azt is vállalták, hogyha valamelyik fél ettől az egyezségtől visszalépne, azt úgy tekintik, mint akit hatalmaskodás vétségében marasztaltak el. Az oklevelet függő pecséttel erősítették meg. Pál apát, Imre dékán, Pertoldus custos, Péter cantor. Vízfoltos, alul hiányos hártyán, függő pecsételés nyomával. DL 3504. (NRA 711-23.) Anjou-kori okmánytár IV 245.