Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szántó László: Pártok harca a hatalomért és az 1945-1947. évi választások Somogyban. (Első közlemény)

delmek, hanem és elsősorban (kiemelés az eredetiben - Sz. L.) a hivatalok fölötti uralomért folytatott harcok is." Gyarmati (1996). 32 A nyilasok által kinevezett megyei főtisztviselők elmenekültek, majd elfogásuk után a népbíróságokról szóló tc. alapján eljárás indult ellenük. Szathmáry Lajos volt főispán lett az első ilyen ügy vádlottja, de hamarosan a népbíróság elé került Berzsenyi Tibor vármegyei aljegyző is, aki elvállalta az alispánhelyettesi tisztséget a nyilas uralom utolsó heteiben. Később, 1946-ban elítélték a volt nyilas alispánt is. 33 1945 júliusában a kommunisták Vörös Zászló nevű utcai faliújságjain a főispánt rágalmazó közleményeket jelentett meg Tenős Péter ifjú újságíró. A főispán panaszt tett az ügyészségen, de vizsgálat csak azt követően indult, hogy ugyanő és társai egy hisztérikus hangulatú tüntetést is szerveztek Vidovics ellen augusztus 15-re. Egyik jelszavuk volt pl. a Halál Vidovicsra! A nyomozati és bírósági eljárást addig-addig húzták-halasztották, hogy végül a bűnösök nem nyerték el büntetésüket. Az ügy kapcsán L: SML, XXI. 1. f. Somogyvármegye Főispánjának iratai, Bizalmas iratok (továbbiakban: SML, XXI. 1. Biz.) 16/1945. sz. 34 SML, XVII. 1. Az NB. 1945. febr. 23-i ü.-nek jkv.-e. Szökendy kinevezéséről már beszámolt a Svme. 1945. január 13-i száma, amikor közölte, hogy a belügyminiszter őt nevezte ki rendőrkapitánynak. Addig a kommunista szimpatizáns Eperjessy László nyomozé)hadnagy irányította ideiglenesen a kaposvári rendőrséget. A fenti testületi ülésen valójában csak ezt a főhatósági döntést vették tudomásul a pártok képviselői. 35 Az 1690. és az 1700/1945. M. E. sz. rendeletekről van szó. Az előbbit még Debrecenben adták ki „március" keltezéssel, míg az utóbbit május 4-én. A csendőrség megszüntetésével egyidejűleg annak feladatkörét is a központosított rendőri apparátus vette át. A megyei, ill. törvényhatósági főkapitányságoknak alárendelt városi és járási rendőrkapitányságok, valamint rendőrbiztosságok és rendőrőrsök felállításáról is döntött a koalíciós kormányzat. A rendőrség munkájában egyre nagyobb szerep jutott az ekkor létrehozott politikai (később: államvédelmi) osztálynak. 36 SML, XVII. 1. Az NB. 1945. márc. 30-i és máj. 2-i üléseinek jkv.-ei. 37 Uo. Az NB. 1945. jún. 30-i ülésének jkv.-e. 38 Uo. Az NB. 1945. május 26-i ülésének jkv.-e. Feltétlenül említést érdemel az, hogy a névleg még koalíciós lapként kiadott Svme. hasábjain nyoma sincs ennek a nem éppen szokványos esetnek. 39 Svme. 1945. szept. 22. 2. p. 40 SML, XVII. 1. Az NB. ápr. 9-i ülésének jkv.-e. 41 Svme. 1945. ápr. 23. 1. p. és máj. 1. 5. p. 42 Az NB. ülés anyagán kívül az ügy kapcsán 1. még: SML, XXI. l.Biz.: 2/1945. sz.! 43 SML, XXI. 1. Biz.: 2/1945. sz. 44 SML, XXV 11. f. Kaposvári Népügyészség iratai, Nü. 67/1945. sz. Kaposváry György ügye; Csukly József ügyének iratai közül csak a Pécsi Államügyészségen 6134/1949. sz.-on iktatott korábbi kaposvári népbírósági ítélet példánya maradt fenn. 45 Svme. 1945. jún. 23. 1. p. A lap a tudósítás keretében szinte dicshimnuszt írt az új polgármesterről. 46 PIL. 274/16/206. Somogy, 14. p. 1946. jan. 22. 47 Az 1909-ben született Tömpe István testvérével együtt részt vett a spanyol polgárháborúban. 1945-ben az MKP pécsi kerületi titkára volt, s ekkor került először kapcsolatba a somogyi kommunista szervezetekkel. 1948 után a belügyminisztériumi, majd 1950-től földművelésügyi főtisztviselő volt. 1956 őszétől előbb belügyminiszter-, később földművelésügyi miniszterhelyettes. 1962-1974 között a Magyar Rádió és Televízió elnöke, azután az Állami Rádió és Televízó Bizottság elnöke lett. 1988-ban hunyt el. 48 SML, XVII. 1. Az NB. 1946. március, ü.-nek jkv.-e. 49 A közigazgatási képesítéssel nem rendelkező alispánjelöltnek ez a hiányossága természetesen napirendre került az ülésen. Az előterjesztők azonban hivatkozhattak a