Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szántó László: Pártok harca a hatalomért és az 1945-1947. évi választások Somogyban. (Első közlemény)

JEGYZETEK 1A társadalmi átalakulás időszakát feldolgozó történeti munkák felsorolását 1. a mellékelt irodalomjegyzékben! Az összeállítás elsősorban a politikatörténeti kérdésekkel foglalkozó önálló kiadányokat és az újabb tanulmányokat tartalmazza. 2 Az 1945 utáni somogyi politikai pártok közül csak a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt szervezeteinek iratai maradtak fenn viszonylag nagyobb mennyiségben. Míg az előbbi párt dokumentumai alapján hézagmentesebb történet alkotható meg, addig az SZDP-anyag jóval kevesebb információt tartalmaz a somogyi szervezet politikájáról, a többi párthoz való viszonyáról. A kommunistáknak 1945 januárjától, a szociáldemokratáknak pedig 1946-tól volt saját orgánumuk. A Független Kisgazdapárt tevékenységéről 1945 decemberétől saját lapjuk közleményeiből tájékozódhatunk, míg a Nemzeti Parasztpárt és a Polgári Demokrata Párt működéséről, illetőleg az 1947-ben rövid ideig működő ellenzéki pártokról csak közvetett adatok állnak rendelkezésre, azok sem nagy számban. 3 L. erről pl. Balogh (1988) munkáját, a Moszkvának... (1994) c. forrásközlést, Nagy F. (1990) emlékiratait, továbbá Vida (1989) forrásközlését! 4 A háború utáni társadalmi és politikai erőviszonyok alakulásáról, az egyes politikai pártok és mozgalmak szerveződéséről, céljairól és tevékenységéről 1. pl. Balogh (1974), Vida (1976), Izsák (1983, 1994) és Tóth (1972) munkáit, valamint Strassentreiter tanulmányait! 5 A megye területén lezajlott hadműveletekről 1. Kanyar (1970) munkáját! 6 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány január 4-én tette közzé a 14/1945. M. E. sz. rendeletet. Az első hónapok során felszínre került problémák rendezését, az újjászervezés egységesítését is célozta az 1030/1945. M. E. sz. kiegészítő rendelet (április 26.), amelyben egy kissé pontosabban fogalmazták meg az önkormányzati testületek újjáalakításának módját. 7 A március 8-án kelt 538/194. M. E. sz. rendeletben feloldották az előző korszakban érvényben volt tilalmat, sőt a katonatisztek és rendőrtisztek kivételével a köztisztviselők és más közalkalmazottak tagjai lettek a pártok vagy a szakszervezetek vezetőségeinek is. 8 L. erről részletesen Andrássy (1969-1970, 1979) munkáit! 9 Somogyvármegye (a továbbiakban: Svme), 1945. január 16.1. p. 10 Svme, 1945. április 23. 1. p. 11 Somogy Megyei Levéltár XXI. 4. f. Somogy Vármegye Alispánjának iratai (továbbiakban: SML, XXI. 4.), 2137/1947. sz. csomóban az 1282/1945. sz. ügyirat. A megyei nemzeti bizottság utasította az alispáni hivatalt arra, hogy a községi képviselő-testületek újjáalakítása neve kapcsán állapítsa meg a pártok helyi szervezettségének állását. 12 Rákosi Mátyás főtitkár vitazárója az MKP megyei titkárainak első országos értekezletén. Politikatörténeti Intézet Levéltára, 274. f. A Magyar Kommunista Párt Központi Vezetőségének iratai (továbbiakban: PIL, 274.) 8/206. őe. 13 Idézi Tóth (1972), 36. p. 14 L. erről Vida (1976) munkáját és Hubai (1995) tanulmányát. A korai - Nagyatádi Szabó István vezette és országossá vált somogyi kisgazdamozgalom születéséről és az I. világháború előtti tevékenységéről 1. Király (1966) munkáját! A politikus pályafutását mutatja be az emlékkönyv (1995). 15 Az FKGP újjáalakulásáról, a háború utáni működéséről és politikájáról 1. Vida (1976) munkáját! A pártok kaposvári és somogyi szervezeteinek megalakulásáról és első vezetőségi tagjairól 1. SML, XXII. 1. Kaposvár Polgármesterének iratai, 157/1945. sz.! 16 Vidovics Ferenc 1900-ban született Balatonendréden. Teológiai és bölcsészkari tanulmányai után tanár, majd újságíró lett. Előbb a Nagyatádi Szabó-féle, majd az 1930ban megalakult Kisgazdapárt tagja volt, az 1930-as évek végétől a pártvezetőségben