Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Szántó László: Pártok harca a hatalomért és az 1945-1947. évi választások Somogyban. (Első közlemény)

volt, amelyet más kisgazdapárti főispánok visszahívásával együtt kényszerített ki a Kommunista Párt, a közvetlen szovjet beavatkozás eszközét alkalmazva.

79 Úgy is fogalmazhatunk, hogy Vidovics az FKGP-nek az első,,tisztáldozatai" közé tartozott, olyannyira, hogy később ő lett az első kisgazda nemzetgyűlési képviselő, akinek a mentelmi jogát felfüggesztették bűnvádi eljárás indítása okán. Tárgyunk szempontjából tehát az volt a lényeges következménye az ügynek, hogy már egy gyenge pozícióban lévő főispán tett kísérleteket a B-lista rendelet végrehajtása során megnyilvánult kommunista túlkapások megfékezésére. A B-listázást sürgető Kommunista Párt Rajk belügyminiszter közreműködésével elérte, hogy már a kormányrendelet elfogadása előtt megkezdődött a végrehajtás előkészítése a vármegyék területén működő önkormányzati és belügyminisztériumi szervek apparátusának „megtisztítását" illetően.

80 A belügyi rendelet előírta, hogy a tisztviselők kitöltött egyéni kérdőíveit a hivatali főnök a saját, valamint a nemzeti bizottság és a főispán véleményével ellátva, május 6-ig köteles eljuttatni az illetékeseknek a minisztériumba. A rendkívül szűk határidő önmagáért beszél. Ezt még természetesen megtetézték a helyi politikai és személyi ellentétek, ezért aztán könnyen elképzelhető, hogy a „statáriális" gyorsasággal végrehajtott rendelkezés mennyire negatívan befolyásolta a közigazgatási apparátus működését és a pártpolitikai viszonyokat. Nem is szólva az elbocsátani tervezett tízezrek és családtagjaik sorsáról, továbbá a több százezer közalkalmazott morálját érintő következményekről. A közigazgatási pozíciókért folytatott küzdelem akkori állását érdemes szemügyre vennünk, mielőtt a B-listázás somogyi végrehajtásának főbb történéseit és következményeit áttekintjük. Egy korabeli országos kimutatás

81 szerint a legfontosabb helyi hatalmi tisztségek - tehát a főispán, alispán, polgármester, rendőrfőkapitány - legalább felét, de nem egy esetben 70-75%-át a két munkáspárt megbízottjai töltötték be. Somogy az utóbbi csoportba volt sorolható. A községi jegyzők viszonylatában még nem ez volt a helyzet, ugyanis országosan kb. 40, a megyében pedig kb. 20%-uk tartozott a kommunistákhoz vagy szövetségeseikhez. A jegyzők körében viszonylag magas volt a párthoz nem tartozók aránya is, akiknek a többsége a kommunisták szerint a Kisgazdapárthoz húzott. A Baloldali Blokk pártjai ezen adatok birtokában mindenáron igyekeztek gyökeres változást elérni a közigazgatási apparátus összetételében. Már a B-listázás előkészítése során kirobbant az első komoly vita az ellentétes érdekű felek között. Tömpe alispán, mint a közvetlen vármegyei alkalmazottak hivatali főnöke, olyan eljárási módot alkalmazott, amely méltán váltotta ki a főispán egyet nem értését. A két főtisztviselő hivatali „üzenetváltásának"

82 dokumentumai érdemesek arra, hogy teljes terjedelmükben megismerkedjünk velük, mert a folyamatról és a két fél felfogásáról, módszereiről és stílusáról egyaránt lényegbe vágó információkat tartalmaznak: „Somogyvármegye Főispánja Szám: 565/1946. Szigorúan bizalmas! Saját kezű felbontásra! Tárgy: a vármegyei, városi és községi önkormányzati alkalmazottak és a melléjük rendelt belügyminisztériumi szervek létszámcsökkentése és az antidemokratikus elemektől való megtisztítása ALISPÁN ÚRNAK KAPOSVÁR