Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
Szántó László: Pártok harca a hatalomért és az 1945-1947. évi választások Somogyban. (Első közlemény)
15 képviselői hely jutott volna. Ez a döntés nem volt elfogadható a kisgazdapárti vezetők részéről, ugyanakkor a későbbi fejlemények miatt egy idő után ragaszkodtak ehhez a döntéshez. A következő üléseken ugyanis a kivonult FKGP-s és PDP-s delegáltak távollétében ennél is hátrányosabb döntést hoztak a balpártok és a szakszervezetek képviselői. A történtek nyomán jogilag sajátos, mondhatni ellentmondásos helyzet alakult ki, mert csak a megyegyűlés összeülése után lehetett érvényesen fellebbezni a belügyminisztériumnál az ilyen döntések ellen. Ezért a Kisgazdapárt az első határozat törvényességére apellálva nyújtotta be fellebezését. A belügyminiszter nevében válaszoló államtitkár felhívta a főispán figyelmét arra, hogy: „az egyes pártok képviseleti aránya megállapításánál a pártok erőviszonyait (taglétszámát) figyelembe kell venni..." 54 Az idézett belügyminisztériumi leirat ezen részletéhez egy megjegyzés kívántatik. Az általa hivatkozott jogszabályból nem feltétlenül következett ez a „helyes értelmezés" (a leirat megfogalmazása - Sz. L.), így azután nem véletlen, hogy ebből kisebb politikai vihart kavartak a kommunisták és szövetségeseik. A minisztériumi leiratban felhívták arra a megye főispánjának a figyelmét, hogy haladéktalanul hívja össze a törvényhatósági bizottság alakuló ülését a fentiek szerint, tehát a június 2-i határozatban foglalt képviseleti arányokat figyelembe véve. Vidovics Ferenc a nyár folyamán bekérte a pártoktól az általuk delegálandéik listáját. Az MKP és szövetségesei a fent már hivatkozott újabb akcióik mellett azzal próbálták halogattatni az ügyet, hogy nem válaszoltak a főispáni megkeresésre. A főispán viszont az új jogi helyzet kialakítása érdekében 1945. szeptember 15-re összehívta a törvényhatósági bizottság alakuló ülését annak tudatában is, hogy az érvénytelen lesz a várható bojkott miatt. A csonka megyegyűlés összeült, s a főispán közölhette a belügyminisztériummal az új tényállást. 55 A megalakulás kinyilvánítása törvényes lehetőséget adott a jogszerű fellebbezések benyújtására, amelyet a korábbi vagy az újabb döntések kapcsán valamennyi párt megtett. Ezek közül talán a FKGP beadványa 56 a leginkább figyelemre méltó, mert nemcsak a sérelmeket ismerteti, hanem a sajátos jogi helyzet problémáit is érzékelteti a mai olvasóval, ezért teljes egészében közöljük a dokumentumot: „Főispán Úr! Somogyvármegye törvényhatósági bizottságának megalakítása a törvényes rendelkezések figyelmen kívül hagyásával történvén, miért is az ellen panasszal élünk a Belügyminiszter Úrhoz. Konkrét panaszunkat abban jelöljük meg, hogy pártunk számarányának meg nem felelően csak 40 törvényhatósági bizottsági tagságot kapott, amiből 2 tagságot a szakszervezetnek engedtünk át, holott párttagjaink számarányát véve figyelembe, legalább 65 tagsági helyet kellett volna kapnunk. Kérésünk az, méltóztassék az iratokat a Belügyminiszter Úrhoz felterjeszteni, ahol is azt kérjük, hogy a törvényhatósági bizottságban képviseleti arányunk 65-ben állapíttassék meg. A törvényhatóság megalakítása 1945. szeptember 15-én történt az akkor tartott közgyűlésen. Indokok:
