Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Paál László: Somogy megye sajtója 1914-1944. (Harmadik közlemény)

A matricákról kézi berakásos gyorssajtógépeken sokszorosították az oldalakat. (Rotációs magasnyomású gépet az 1950-es évek végén telepítettek a kaposvári nyomdába.)

69 Itt kell megjegyeznünk, hogy a lapoknál mind a címekben, mind a szövegben csak rövid i, u és ü betűket használtak. A szabályok szerinti ékezetek alkalmazására 1940-től tértek át mindkét lapnál, jó ideig nehezen szakítva a beidegződött hagyományokkal. (Ami azzal járt, hogy akár egy cikken belül is eltérő gyakorlatot alkalmaztak.) Az általában négy- - a világháború idején hat- -, vasárnap nyolcoldalas újságok belső oldalaival nem sokat törődtek a szerkesztők ill. a nyomdászok. Különösen vonatkozik e megállapítás az 1920-as évekre. Volt ugyan némi kísérlet a lapokban rovatfejek alkalmazására, de alapjában zavaros, áttekinthetetlen volt az újságok belső része, melyet a több hasábnyi hírrovat uralt. A címoldalakat általában - bár nem feltétlenül - az egy- (Uj-Somogy) ill. a három-négy hasábos vezércikkek jellemezték. Rajtuk kívül két-három, két hasábban indított írást helyeztek el. A két lap közül az Uj-Somogy fordított nagyobb figyelmet a címoldal küllemére; e lapnál kezdték alkalmazni 1923-tól az al- és a köztes címeket. 1933-tól pedig díszléniával kiemelt nagy betűkkel szedett, egysoros, teljes lapszélességű mondat hívta fel a szám legérdekesebb cikkére a figyelmet. Ugyanez az újság előszeretettel alkalmazott hosszú, négy-hat soros tartalmi címeket. 1934 után kezd átalakulni a lapok külső képe: erősödnek, megnőnek a címbetűk, ilyen szempontból külső formájukban is bulvárosodnak. A belső oldalakon - mértékkel - alkalmazták a kurziválást illetve a fett betűket. A háborús évek felborítják a kialakult tördelési szokásokat. A tartalom eltolódik a harctéri eseményekről szóló írások irányába, új rovatokat is kialakítva. (A legnagyobb terjedelmű az Üzen a front, üzen az otthon, később rajzos fejrésszel.) Némiképp új színt hoznak a lapoldalakra a fotók, melyek 1928-tól jelennek meg, központi szolgálat révén. Főképp portrékat közölnek a képen, de csakhamar láthatók riportfotók is, főként protokolláris eseményekről. Érdekes módon azonban az időszak végéig sem válnak a képek a lapok fontos, szerves részévé. ASomogyi Ujságugydn 1936-ban több ízben is bejelenti, hogy ezután rendszeresen közöl fotókat, de a kezdeti nekibuzdulás néhány hónap múltán lelohadt. Addig viszont egész oldalas, majd kéthasábos képösszeállításokkal is jelentek meg - főként vasárnapi - számok. De hétköznapi kiadásban is alig múlt el nap fotó nélkül. Néhány hónap múltán aztán ritkulni kezdtek a képek, és csak a háborús időszak második felében jelennek meg újra viszonylag rendszerességgel. A fotók mellőzésének feltehetően anyagi okai voltak, hiszen a technika lehetővé tette volna a rendszeres alkalmazásukat. Meg kell említeni még, hogy a harmincas években mindkét lap kéthetenként igen jó minőségű képes mellékletet csatolt az újságokhoz, melyet a Tolnai Világlap kiadójával közösen jelentettek meg, természetesen országos és külföldi események fotóival. A kor somogyi sajtójának szerepét, színvonalát, olvasottságát, egyéb jellemzőit összegezve azt állapíthatjuk meg, hogy a politikai, szellemi élet eszközeként megfelelt a megye gazdasági, kulturális fejlettségének, társadalmi szerkezetének. Egyik orgánumával sem vívott ki magának különleges helyet a vi-