Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Paál László: Somogy megye sajtója 1914-1944. (Harmadik közlemény)

A húszas évek elejétől erősödött a keresztény világnézet közvetlen propagálása, és ez elsősorban az elméleti jellegű írások számának és teljedelmének növekedésével járt. Természetszerűen a Somogyi Újságban fejtették ki - többnyire vezércikkekben - a keresztényszocializmus felfogását társadalomról, erkölcsről, politikáról. Több cikkben találkozunk annak követelésével, hogy a keresztény valláserkölcsöt be kell vinni a politikába - ezt követeli az állami rend és béke, melyet a felforgatóktól és a hazaárulóktól a legkeményebb eszközökkel is meg kell védeni. Miképpen vélekedtek a lapok a társadalom általános állapotáról, viszonyairól, mozgásáról? Mindenekelőtt azt kell megállapítanunk, hogy korántsem voltak elégedettek az ország helyzetével, és ezt nem csupán Trianonra vezették vissza. A féktelen harácsolás, a kiváltságosok tobzódása előtt nem tudnak szemet hunyni a vezércikkírók. Ilyen és hasonló megállapításokat olvashatunk: ,,A vagyon, a rang, a születés feldönt minden demokratikus elvet. Nagyfokú a címkórság, az egyes rétegek között elképesztő gőg alakult ki."

26 Másutt: ,,A magyar társadalom azért erőtlen, mert nincsenek céljai. Ha vannak is, nem tud azokért küzdeni."

27 Gyakran emeltek szót a szerzők a nagytőkések ellen, akik a gazdasági élet kulcspozícióit a kezükben tartják, és érdekeltségeik révén nem engedik kibontakozni a kisvállalkozókat. A húszas évek második felében mind gyakrabban szerepel a lapok hasábjain a Szovjetunió elvi bírálata. Az Uj-Somogy egyik szerzője például azt fejtegette Nationalizmus és szocializmus című, feltűnően nagy terjedelmű cikkében, hogy a bolsevizmus sokkal távolabb áll a háború előtti orosz nép lelkétől, mint a kommunizmus a nyugati népek világnézetétől.

28 Ha a gazdasági világválság időszaka eszmeáramlatainak a sajtóban való megjelenését próbáljuk nyomon követni, fontos irányadónak tekinthetjük a Somogyi Újság egyik 1929. februári számában közölt cikket arról: Mi a haza? Ebben a szerző - a címben feltett kérdésre adott válasz mellett: ,,a becsületes társadalom összessége" - a Horthy-korszak Magyarországának kiemelt felelősségét hangsúlyozza a kommunizmus elleni harcban."

29 De legalább ilyen mértékben volt jelen ezekben az években a kapitalizmus megreformálásának gondolata jobbról, a polgári rend fennmaradása érdekében. Figyelmet érdemel e kérdéskör kapcsán Károlyi Imre gróf könyvének ismertetése. A szerző - a kapitalizmus válságáról írva - egyebek között javasolta: ,,a polgári társadalom vezetőinek meg kellene egyezni bizonyos fokozatos átmeneti programban a szociáldemokratákkal a termelési értékek fokozatos szocializálásában, a magánvagyon limitálásában." Ha ez nem sikerül, az erőszakos átalakulás sokkal nagyobb veszélye fenyeget...

30 Ez az írás csupán egyetlen hang a fennálló állapotokkal elégedetlenkedő szerzők kétségkívül sokszínű kórusából. 1932-ben à Somogyi Újság azt elemeztennrégyhasábos cikkében, hogy ,,az általános tőkeellenes hangulatot annak visszaélései váltották ki". Védelembe vette a „tisztességes, szorgalommal szerzett vagyont", de azt tartotta, hogy a legnagyobb baj, a továbblépés legfőbb akadálya „a kapitalizmus kegyetlen és rideg elzárkózása minden reformtól." „A kartelltőke szabadon gazdálkodhat és fosztogathat - írta. - Zsíros állásokat halmoznak fel a felsőbb körökben, tízezrek pedig hiába ostromolják az államot egy falat kenyérért." Ma Magyarországon - hozta a példát a kirívóan magas jövedelmekre - egy vezérigazgató 1600 pengőt is zsebre tesz havonta,