Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Paál László: Somogy megye sajtója 1914-1944. (Harmadik közlemény)

kult Somogymegyei Keresztény Polgári Szövetség. 1937-ben alakult az Egyesült Keresztény Párt, amely magába olvasztotta a régi kormánnyal ellentétbe került pártocskákat. Az új csoportosuláshoz csatlakoztak a kisgazdákból kivált jobboldali elemek is. 1919-1922 között a megye legtekintélyesebb pártja a Nagyatádi Szabó István vezette kisgazdapárt volt mindaddig, amíg be nem olvadt az Egységes Pártba. (Vezetője, a miniszterelnök Bethlen István, a húszas években somogyi birtokot szerzett és kaposvári díszpolgárságot kapott.) A kisgazdák 1932-ben újjászervezték soraikat, és egyre nagyobb tekintélyt szereztek a vidéki térségekben. Ennek köszönhet/íen az egyik alapító, a balatonbogiári Gaál Gaszton 1935-ben a lengyeltóti körzetben mandátumhoz is jutott. Igaz, pártját egyedül képviselte az országgyűlésben a megyéből. A szociáldemokrata párt 1919-ben kezdi meg ismét szervezetei kialakítását, melyek a szakszervezetekkel együttműködve elsősorban Kaposváron váltak az ipari munkások, segédek mozgalmi csoportosulásaivá. Főként bérharcok és kulturális tevékenység jellemezték tevékenységüket. Különösen élénk ismeretterjesztő és műkedvelő művészeti élet folyt az 1925-ben felavatott kaposvári munkásotthonban. A húszas évek második felében három évig működött a Vági-párt, az MSZMP szervezete is Kaposváron, majd betiltása után kisebb illegális csoportjaikat számolták fel a rendőri szervek. A nemzetiszocializmus 1934-ben próbálkozott első ízben zászlóbontással Somogyban, a böhönyei gróf Festetics Sándor vezetésével. Szálasi pártjának 1944-ben néhány száz tagja volt Kaposváron és a járási székhelyeken. A nyilas hatalomátvétel után közülük kerültek ki a fegyveres pártszolgálatosok. A Tanácsköztársaság és a sajtó 1919 januárja átmeneti politikai szélcsenddel köszöntött be Somogyban is. Működött az előző év novemberében megalakult kaposvári munkástanács, hasonló szervek követeltek hatalmat a járási székhelyeken is - ugyanakkor a megyei közigazgatás december közepén statáriumot vezetett be a főként paraszti megmozdulások megakadályozására. A politikai hatalomátvételhez vezető fontos esemény volt az SZDP megyei szervezetének január 5-én és 6-án tartott értekezlete, amely határozatot hozott az önálló megyei munkássajtó létrehozásáról. E döntés alapján a munkástanács tagjai megjelentek Gerő Zsigmondnál, a Somogyi Hírlap tulajdonosánál és közölték vele: a nyomdavállalatot a lappal együtt átveszik. Kártalanítást ígértek, de a tulajdonos természetesen tiltakozott a „szocializálás" ellen. Ennek ellenére a megjelentek ragaszkodtak a határozathoz. Gerő nem tudott ellenállni az erőszaknak, és így másnap már az új gazda jelentette meg a lapot. (Az SZDP központi vezetcíi egyébként elítélték az újsághoz jutás e módját.)

1 A következő napok, hetek során felgyorsultak az események. A Csak előre c. vezércikk szerzője a társadalmi, politikai helyzetet elemezve kijelenti: „...már pirkad a hajnal és hamarosan feltárul előttünk az ígéret földje. Addig nem állunk meg félúton. A szocializmusnak győznie kell. Világ proletárjai, csak előre!"

2