Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

Csorna Hunyady gróf Kapos folyó mellett fekvő faluja, magyarok lakják. Északi határa sík, itt szántóföldek vannak, a Kapós folyótól délre eső rész hegyes-völgyes, itt vannak a szőlőhegyek. Lakói róm. katolikus magyarok. Szabadi Batthyány-birtok, a Kapós folyó mellett. Határa északon sík, szántóföldekkel, délen bort termő hegyekkel. Atala (ebben a leírásban is az egy l-es formában szerepel a neve!) a fehérvári kusztodiátus birtoka ugyancsak. Katolikus magyarok lakták, templommal, plébániával. A leírás kiemelte e sík vidék kitűnő termőtalaját. - Pula Tolna megye határán feküdt, a Kapós folyó mellett. Esterházy faluja, feltehetően a dombóvári uradalom része volt. Lakosai katolikus magyarok, az attalai plébánia leányegyháza.

130 Ezeket az adatokat mintegy kiegészíti az az 1828-ban megjelentetett adatsor, amely a házak és a lakosság számáról ad hírt. L. Nagy adatai szerint Taszár faluban r. katolikus templom, 62 ház és 478 lakos került összeírásra (a lakosok közül 8 volt izraelita, 2 protestáns, a többi katolikus). Batéban ekkor kat. filiális templom volt, 40 házban 341 lakost jegyeztek fel (közülük 3 volt protestáns, a többi katolikus). - Mosdós faluban zsinagógát jelöl L. Nagy művében. 1828-ban 84 ház állott itt, és összesen 644 lakost jegyeztek fel (közülük 85 volt izraelita, a többi katolikus). Berki mezőváros filiális kat. templommal bírt, 86 házban 660-an laktak (közülük 1 volt protestáns és 12 izraelita). - Csorna faluban is filiális templom volt, s 29 házban 274 lakos élt (közülük 5 volt izraelita, a többi katolikus). Szabadi faluban ugyancsak filiális templomot jegyeztek fel, és 34 házban 261 lakos élt (közülük 79 volt protestáns, a többi katolikus). Attala faluban (ezzel a névírással!) egy római katolikus templomot és plébániát jegyez fel L. Nagy, s 107 házban 831 lakost, közülük 9 volt izraelita, a többi katolikus. S végül Pullán (ezzel a helyesírással!) ismét egy filiális templom szerepel, 41 ház és 323 lakos volt még itt (közülük 6 volt izraelita, a többi katolikus).

131 Ennek az útszakasznak falvai tehát sem a földbirtokos, sem a határ minőségét illetően nem azonosak, ritka a teljesen azonos földbirtokos és az is ,,új" birtokosnak számít. E településeknek közös vonását az adja, hogy az akkor még rendezetlen Kapós völgyében feküdtek, de úgy tűnik, hogy ez sem a termelést, sem az eladást nem befolyásolta kártékonyán. Közös vonásnak tekinthető még, hogy a 19. század második évtizedében már e települések többségében találunk izraelita vallásúakat, ami a kereskedelem élénkülésére mutat. Ezzel a szűkebb anyaggal kapcsolatosan érdemes elvégeznünk egy „próbát", vagyis meg kellene vizsgálnunk a hadmérnök lakosságbecslési adatait és összevetnünk azokat L. Nagy - anyakönyvek alapján készített - lakosságszámadataival. Nagyberki mezőváros és Kis Berki puszta közös lakosságállományát a hadmérnök 900 főre tette, a házakét 120-ban jelölte meg. L. Nagy munkájában az oppidumban 86, a pusztán 12, összesen tehát 99 ház volt található, vagyis kevesebb, mint amennyit a hadmérnök megjelölt. A népesség száma L. Nagy művében összesen 782 (ebből 122-en éltek a pusztán). Ez esetben a népességszám is kevesebb volt 1828-ban, mint az 1810-es években. Taszár 370 fős lakosságával szemben L. Nagy által feljegyzett 478 fő, az 1810-es adatokban szereplő 50 ház helyett 1828-ban 62, a lélekszáma és a házszám emelkedését mutatja. Batéban a hadmérnöki jelentés 210 lakost talált, L. Nagy 34l-et, s a házak száma itt 30-ról 40-re nőtt. Csorna és Szabadi