Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

katolikus plébános is él. A település körül fekvő hegy magas törzsű lombos erdővel borított. Simonfán 360-an laktak - a hadmérnök szerint -, 160 férfi és 200 nő. 36 házat és 30 istállót jegyzett fel a mérnök. A faluban elszállásolható férfiak számát 800-ra becsülte, a lovakét 150-re. A faluban lévő állatállomány 16 ló volt és 40 ökör. - Az átjárás nyitott, széles, és esős időben rossz. Minden oldalról dominál, nem átutazható. A Szigethről és Pécsről jövő út keleti irányban e településnél egyesül. Talaja agyagos, a lejtőkön gabona és szőlő terem. Lakosai erős, munkabíró emberek. Elöljárójuk a bíró. A közel egy időben, 1812-ben készült megyei leírás Bőszénfánál csupán a tulajdonost említi a róm. katolikus templommal és plébániával, hegyes-völgyes határát és a „közönséges bort" termő szőleit. - Simonfa faluról majdnem ugyanezeket írja, csak a lakosait katolikus magyaroknak és a borait nemesnek mondja.

107 L. Nagy művében Bőszénfa falut róm. kat. templommal említi, 70 házában 589 lakos élt, akik közül 1 volt protestáns, 29 izraelita, a többi katolikus. Simonfán viszont katolikus filiális templom volt, s 28 házban 219-en laktak (8 izraelita, a többi katolikus).

108 Ez az út tehát a vármegye olyan területén haladt át, ahol a lakosok már áttörték a hagyományos kereteket, és pl. hasznot húztak a dús erdőségek fáiból, felhasználták a jó faanyagot hordó készítésére és egyebekre. A hadmérnök irataiban szereplő következő út ugyancsak Szigetvárról Kaposvárra haladt, de más irányban, Hárságyon át. Ezt az utat „segélyező" első településként Bassal van feljegyezve, ezzel a helyesírással, a hadmérnöki Ortschafts-Tabelle anyagában. II. József idején Basal néven község Somogy megyében, Kubinyi-birtok, 25 házában 201 lakost jegyeztek fel a népszámlálók. Vályi lexikonában Bassal néven magyar faluként jegyezte fel a szigeti járásban. A birtokos Kubinyi, s lakosai katolikusok. Határa gazdag, „a terméshez minden tulajdonságokkal és szőlőhegyekkel is bővelkedik, első Osztálybéli".

109 A hadmérnök leírása szerint Basal faluban 200 férfi és 200 nő lakott, 35 ház és 30 istálló állt, 800 férfi és 150 ló volt a faluban elszállásolható. Az állatállomány 40 lóból és 60 ökörből állt. Az átjárás nyitott volt és jó, minden oldalról utazható. Lakosai erős, egészséges emberek, többségük földművelésből élt. A község talaja agyagos volt. Elöljáró: a bíró. Az 1812. évi megyei leírás szerint e község földesura változatlanul a Kubinyi család volt. Sík határú, termékeny szántóföldekkel. Lakosai kálvinista magyarok. L. Nagy adatai szerint 1828-ban Basal faluban 19 házban 164-en laktak, akik közül 15 volt katolikus, a többi protestáns.

110 Ennek az útnak következő faluja többszörös elhallást mutat, mert a hadmérnök „Harsad vagy Hashagy, majd Kis Harsad együtt" formában jegyezte fel. II. József népszámlálásakor Hashág néven Festetics Lajos gróf faluja, amelynek 121 házában 670-en laktak. Vályi Harshagy formában magyar faluként említi, mint Festetics-birtokot. Lakosai katolikusok, határa termékeny.

111 A térképen Hárságy formában szerepel, és ugyanezen a néven van benne a postalexikonban is, ahol a szigeti járásban fekvő német faluként említik. Erdős magaslaton fekszik, róm. kat. helyi káplánsága van, 3 órányira fekszik Szigetvártól.

112