Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

Az 1820-as években kálvinista templom, 47 ház és 354 lakos került feljegyzésre (e számból 307 volt protestáns - L. Nagy nem különítette el a kálvinistákat és a luteránusokat), - 41 volt katolikus és 6 izraelita. Ez tehát a 19. század elején stagnáló falunak tűnik, bár - mint láttuk - az erdő fáját már szeszégetésre tudták hasznosítani. Az út következő „állomásaként" a hadmérnök Kige formában bizonyosan Gigét említi, amely II. József idején közbirtokosok tulajdonában levő falu volt, s ahol 183 házban 1115 lélek élt, tehát jelentékeny településnek számított. Vályi lexikona szerint magyar falu, közbirtokosai közül Somssichot említi név szerint, lakosai katolikus és református vallásúak. A kaposi járásban, Csököly mellett fekszik, annak filiája. Homokos, szűk határa van, „közép termékenységű", „vagyonnyai is meglehetősek".

85 A hadmérnök az 1810-es években 230 férfi és 210 nő lakost jegyzett fel itt (440 főt), akik 100 házban laktak és 80 istálló volt még a határban. Kétezer férfi és 250 ló volt itt elszállásolható. Az állatállomány 36 ló, 200 ökör és 350 juh volt. Az átjárás minden időben jó - írja a mérnök -, homokos talaján gabona terem, de főként kender (Hanf). Elöljárói: jegyző, bíró, ref. pap és néhány közbirtokos. Egészséges lakói főként földmunkára alkalmasak. Az 1812. évi megyei leírás a babócsai járás falvai között említi Gigét, közbirtokos tulajdonosokkal. Határa sík fekvésű, jó szőlőhegye van. Lakosai kálvinista magyarok, akiknek imaháza és lelkésze van.

86 L. Nagy adatai szerint Gige katolikus filia, amelynek még kálvinista oratórium és zsinagóga van területén. Százhuszonhárom házában 917-en élnek, közülük 698 protestáns, 112 katolikus és 107 izraelita.

87 A következő falu Kisasszony-nak van feljegyezve, de a térképen Kisasszond szerepel. II. József idején Kis Asszond néven közbirtokosok tulajdonában volt, s 62 házában 408 lakos élt. Vályi magyar falunak írja, katolikus lakosokkal, és Sárközy a földeura. A határ termékeny, rétje, legelője elég, a föld egy része homokos, II. osztályú.

88 A hadmérnök szerint ebben a faluban 80 férfi és 70 nő élt. A házak száma: 36, az istállóké: 24. Elhelyezhetőnek tart itt 800 férfit és 100 lovat. Az állatállomány: 12 ló, 50 ökör és 1500 juh. Az átjárás nyitott, lakosai erősek, földművelők. Az elöljárói: a jegyző és a bíró. Homokos határában kukorica a fő termék. A faluban 200 ember befogadására alkalmas kórház és 4-5 ezer mérő termény elhelyezésére alkalmas raktár létesíthető. Az 1812. évi megyei leírás szerint Kisasszond a Sárközy család faluja. Határa dombokkal és völgyekkel átszelt. Szőlőhegye közönséges bort terem. Lakosai kálvinista magyarok, imaházzal és lelkésszel. L. Nagy az 1820-as években kálvinista imaházat említ ugyancsak. Ekkor 42 házban 369 fő lakott itt (69 katolikus, 296 protestáns és 4 izraelita). A hadmérnök feljegyzéséből adódóan egy kérdést kell még megoldanunk: kié volt az 1500 juh? Ekkora juhászairól a megyei monográfiának is meg kellett volna emlékeznie, de az hallgat. Ismét egy olyan probléma, amelyet a hadmérnök feljegyzése vet fel. Az út következő állomása: Szomajom, amely falu nevét a hadmérnök Somayom formában közli. II. József idején herceg Esterházy faluja, ahol 107 házban 722-en éltek. Vályi szerint „lakosai többfélék", határa középszerű.

89