Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

T. Mérey Klára: Utak és települések viszonya Somogy megyében a 18-19. század fordulóján

A következő falu Nemes Déd (akkori helyesírás szerint), ahol a hadmérnök 170 házat és 50 istállót jegyzett fel, továbbá 1000 ember és 100 ló számára jelez szálláslehetőséget. Az állatállomány 32 lóból, 280 ökörből és 800 juhból állt. Itt a hadmérnök megjegyezte, hogy a házak nagyobb része kis kunyhó csupán, s a lakosok többsége nemes, akik földművelésből tartják fenn magukat. Ebben a faluban II. József idején közbirtokosokat jeleztek tulajdonosként. A 18. század 80-as éveiben 129 házban 854-en laktak. A térképek leírásában a mérnök II. József idején még azt jegyezte fel, hogy ebben a faluban jobbára jól megépített házak állnak, továbbá egy masszív katolikus és egy kálvinista templom is volt ott.

39 Lehetséges, hogy a két összeírás között erősen romlott a lakosság életszínvonala, és ez lehet oka a kunyhók megjelenésének? Vályi lexikonában Nemes Déd formában magyar faluként szerepel, ahol a birtokosok kurialisták, lakosai katolikusok, s ahol a határ termékeny, a rét és a legelő jó, s a határ II. osztálybéli („Középszerű vagyon" - írja). 1812-ben magyar lakosai katolikusok és kálvinisták, de mindkét felekezetnek volt temploma és papja. L. Nagy a faluban 153 házat és 1173 lakost talált, akiknek nagy része protestáns volt (789), de élt ott 85 izraelita, a többi katolikus.

40 Ezen az úton név szerint szerepel Merkey csárda, ahol a hadmérnök 2-2 házat és istállót talált, s 50 férfit, 25 lovat lehetett ott elhelyezni. Állatállományát 4 ló és 8 ökör alkotta. II. József népszámlálási irataiban Merke néven Tapsony pusztájaként szerepelt, ahol 9 házban 26-an laktak. Vályi az esztergomi káptalan birtokának mondja Tapsonnyal együtt, és „szabad puszta"-ként említi, amely Tapsony filiája volt.

41 L. Nagy művében ugyanezen a néven a puszták között szerepelt 1 házzal és 15 lakossal. A korabeli megyei leírásban ez a sík határú puszta már csak felerészben volt az esztergomi káptalané, a másik felét Festetics Antal kamarás birtokolta.

42 A hajdani megyeközpont Tapsony neve is itt szerepel a hadmérnök településtáblázatában. Ez falu volt akkor 104 házzal és 50 istállóval. Ezer katona és 100 ló elhelyezésére volt itt lehetőség. A település részben völgyben feküdt. Az állatállománya 30 ló, 240 ökör és 400 juh volt. A hadmérnök jónak állítja az áthaladást, kisebb urasági épületek és cséplőpajták vannak benne, amelyek kis magazinná, tárolóhellyé, raktárrá alakíthatók át. A korabeli megyei leírás jó borát említi s azt, hogy a katolikus lakosoknak itt temploma és plébánosa van.

43 Úgy tűnik, ez a falu fejlődésében visszaesett, hiszen II. József idején még 128 házban 801 lakosa volt. Az 1820-as években viszont - L. Nagy adatai szerint - 118 ház állott csak itt, igaz, ebben 877-en éltek (zömmel katolikusok, de volt közöttük 33 protestáns és 15 izraelita). Ennek az útszakasznak utolsó megnevezett „állomása" Nemes Kisfalud volt, amelyet egy magaslat vett körül. Ebben 47 házat és 10 istállót jegyzett fel a hadmérnök, és 400 ember és 30 ló elhelyezésére nyílt lehetőség. Állatállománya 8 ló, 110 ökör volt. Idetartozott Aradpuszta, ahol egy kisebb kocsmaépület állt. Ezzel együtt 2 ház és 1 istálló került feljegyzésre, ahol 50 férfi és 10 ló elhelyezésére volt lehetőség. Állatállománya mindössze 6 ökör volt. Itt kell megjegyeznem, hogy II. József idején még tehenészet és szárazmalom is volt ezen a pusztán, a vendégfogadó mellett.

44 A népszámlálás ívein Dávodpusztával