Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)
Knézy Judit: Élet a Festeticsek csurgói uradalmában a XVIII. század utolsó harmadában
Csöndör vagy Csender János kanizsai lakos, aki korábban több ízben segített az uradalomnak göbölök értékesítésében, aránylag kedvező 6 évre szóló szerződéshez jutott. 1771 júniusában Csurgón 1300, Udvarhelyen 600, Zsitfán (Taranyban) 1300 birkát bíztak rá. O és bojtárjai 1024 birkát tarthattak összesen, minden ezer birkára egy egész házhelyhez való rétet (30 szekér), és 60 hold két kalkatúrára való szántót kaptak, ebből a Taranyban lakó bérlőé 21 szekér széna, 51 hold szántó, három bojtárjáé fejenként 3-3 hold szántó és 3-3 szekér széna. A gabonaföldek után úrbéri szolgáltatásokkal tartoztak. Az uradalom kijelölte az állatoknak a legelőt, adta a szénát, szalmát, gabonát és a fejeshez való edényeket. Sót már a birkásnak kellett beszereznie. A birkásházat akkor újították fel, asztalos, üveges, lakatos dolgozott a nyílászárókon. A további házkarbantartás a bérlőt terhelte, de a fedéshez szükséges szalmát az uradalom szállította. Feladata kezdettől fogva a megfelelő birkaállomány kiválogatása a tenyésztésre és más haszonvételre alkalmatlan állatok „kihányása" a seregből, a meglévők jó karban tartása, továbbtenyésztése. Minden állat után 14 garast kellett fizetnie, összesen 2240 forintot két részletben évente, 60 bárányt adott be kívánság szerinti időkben az urasági konyhára. Szerződéskötéskor 130 forintot kellett előre lefizetnie. Kovács György hahótí árendásra csak 400 birkát bíztak rá 1772-ben, de hasonló feladatokkal. O és bojtárjai összesen 80 birkát tarthattak. Fakosiban két kalkatúrára való, 8 holdnyi szántóföldet és két szekérnyi szénát kaptak. A 4 hold gabonavetés után kellett „az Uraságnak járó igazságot" beadniok. 30 forint évi árendával tartoztak a birkák után, Szent Ivánkor a Szent Miklós napján kellett két részletben befizetni, a konyhára pedig 8 bárányt beadni. A bukásoknak is felhívták a figyelmét a tűzesetek megelőzésére: tüzelés, világítás, pipázás esetén, külön megjegyzik, hogy tulajdonképpen a pipázást meg se szabadna engedni. Kovács György sorsa szerencsétlenül alakult, mert az ő hibájának tudták be a felvállalt 400 birkából 350-nek az elhullását. A kár megtérítésére kétévi haladékot kért. Kötelezte magát, hogy ha a 60 forint adósságát még akkorra sem tudná megtéríteni, vállalja, hogy fiával együtt az uraság örökös jobbágyai lesznek. 1772-ben szerződött Konczel György háromfai birkás is, de teljesen hasonló feltételekkel, mint Kovács György. 95 6. Halászok, rákászok, teknősbékagyűjtők A csurgói uradalom a Dráván, Rinyán és a Mura egy szakaszán történő halászatot, a malomárkokban való rákászatot, valamint a Balatony nevű tó ilyen célú hasznosítását bérbeadta esetenként egész falvaknak, egyes csoportoknak vagy egyes személyeknek. Az uradalom területén lévő csurgói és bélavári halastó állományát igyekeztek a fogások révén szerzett nemesebb állomány beadatásával gyarapítani, de telepítettek halat, rákot malomárkokba is. 96 A nagyobbik halastó Csurgón az ún. Pajtáskerten felül helyezkedett el, bekerítették és mint az összeírás jelezte benne „az Uraság részére szokott a hal konzerváltatni". 97 A vízvári esküdtekkel 1771-73 közötti időre íratott alá szerződést Polacsek Pál tiszttartó: „a Fekete víztől vagyis Janától fogva egészen a heresznyei határig halászhatják". Pénz helyett 170 gyalogmunkást kellett két alkalommal irtásra vagy kukoricakapálásra előállítaniuk. A kifogott halból valamennyi ke-