Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. (Kaposvár, 1997)

Knézy Judit: Élet a Festeticsek csurgói uradalmában a XVIII. század utolsó harmadában

11. Kötélgyártó „kötéljártó" Agarévben „Agariban" lakott Kóczián Miklós nevű kötelesmester, akinek a szerződése 1771-ből fennmaradt. Jómódú, fél jobbágytelken élő, gazdálkodó emberként évi 15 forintot fizetett, robotját is megváltotta ezzel. A réten kívüli földekért neki is kilencedet, esetenként tizedet is kellett adnia. Ebben a községben a legtöbb iparos így szerződött. Feltételezhető, hogy nagycsaládosok voltak, vagy olyan jól ment a mesterségük, hogy kellő számú segítséget tudtak felvenni. Kovács József csak árendásként került Vízvárra 1773-ban Kőkor Márokné házába.

61 12. Fazekas „gelencsér" A megyében letelepedett agyagiparosok általában főző-tálaló edényeket, korsóféléket, de kályhákat is készítettek, s ezért mind a népnyelv, mind a hivatalos iratok gelencsér, gölöncsér szóval jelölik őket, megkülönböztetve az egy-egy dologra szakosodott, más vidékekről érkező fazekas, tálas, korsós, kályhás mesterektől. Céhük Kaposvárott szerveződött először a XVIII. században. Csurgón is működtek gelencsérek. A Szentmiklósra 1763-ban Bécsből Bartholomeus Schweiger fazekas Festetics Pál kérésére, Polacsek Pál akkori szentmiklósi udvarbíró aláírásával több évre kötelezte el magát. Az ő meghívása is mutatja, hogy szívesen fogadtak a Festeticsek német nyelvterületről iparosokat. Szentmiklóson az uradalom bocsájtotta rendelkezésre a lakóházat, műhelyt és az égetőkemencét évi 15 forint bérért, de az első évben nem kellett fizetnie. A műhelyberendezésre még 4 aranyat kapott visszafizetési kötelezettség nélkül, ezenkívül 100 forint kamat nélküli kölcsönt háromévi törlesztésre. A kemencét akkor építették és a házat éppen az időben javították. Tüzelőfa minden öljéért 4 garast kellett fizetnie, ha azt ő vágta, 8-at, ha az uradalom, és a szállítás is az ő feladata volt.

62 Schweiger nevű fazekasok később is feltűnnek a megyében. A szentmiklósi gelencsérről később olvassuk, hogy gelencsér fiaival együtt Csurgón javítottak és részben új kályhákat is raktak fel október 21. és 26. között, naponta kétszer kaptak ételt, és összesen 10 icce bort ittak meg ez idő alatt. A Bélavárott lakó Ivókovics Tamás készítette és rakta fel az udvarhelyi pandúrházban 1773-ban a „kálha kemencét" két forint öt garasért.

63 A csurgói gelencsérnek ebben az évben végzett el különféle munkákat a helyi kovács.

64 13- Téglaégető Csurgón 1767-ben működött téglaégető, ahova és ahonnan bivalyszekerekkel hordták az anyagot a bivalyosok.

65 Általában időszakosan fogadták fel őket, de a szállítási nehézségek miatt a majorban és környékén szükséges tégla a közelben készült, s a mestereket pénzzel fizették a Festeticsek, nem terménnyel, így 1773-ban az agarévi téglás Hoffer Ferenc 48 000 darabért 72 forintot kapott, minden ezerért 1 f 50 krajcárt.

66 14. Kőműves Csurgón sokat megfordultak a keszthelyi kőművesek az 1770-es években. Idővel szükség volt arra is, hogy helyben foglalkoztassanak állandóan