Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Timár Péter: A szerdahelyiek Somogy megyei birtokai. 1. rész: Szerdahely

A XIV század végére tehető a család báti kastélyának kiépítése, ami III. Ders dédunokájának, Mártonnak fellépéséhez köthető. Márton, aki zsenge ifjúkorától kezdve fegyverrel szolgálta Zsigmond királyt, harcolva saját nagybátyja ellen is, pályája csúcsán a délvidéki hadak főkapitánya, szlavón vicebán és több vármegye ispánja volt. 53 O nem lakott Szerdahe­lyen és utódai néha Báti előnévvel szerepelnek. A Szerdahelyiek három ágának birtoklása Szerdahelyen 1408-tól kö­vethető nyomon, amikor nagybátyja, Korom Péter fiának: Jánosnak Már­ton nagylelkűen visszaadta a király elleni összeesküvés miatt elkobzott zselici birtokait. 5 ' A XV század elejétől Szerdahely felét Korom Péter, majd leszármazottai: a Dancs-utódok bírták. Ok biztosan kimutathatóan Szer­dahelyen laktak."A birtok másik része a kastéllyal Miklós mester Imre nevű unokájának és leszármazottainak a kezében volt és maradt egészen 1660­ig. A kastélyt időközben megerődítették, sáncárokkal vették körül. Ez a XV század végére tehető. 1812-ben Rumy Károly György is megemlékezik Somogy vármegye leírásában az árokról, a kastély építészetéről mégsem tudunk semmi bizonyosat. 56 Az erődítési munkálatok bármelyik családtag­hoz köthetők, hiszen ekkoriban valamennyi férfitagja katona volt. Legin­kább mégis Imrefy (Fekete) Mihályra, Ferdinánd király későbbi budai vár­nagyára gondolhatunk. 5­1547-ben a kastély Imrefy Jánosé, 58 ennek alapján feltételezhetjük, nem pusztult el mindjárt a mohácsi csata után. Sőt, 1565-ben összeírták a szerdahelyi kastélyt tartozékaival együtt, Szigetvárhoz tartozó erősségként számontartva. Birtokosai ekkor Székely Lukács, Dersfy István, Verebély Mihály és Imrefy János volt. A Hajmástól Somogyhárságyig terjedő terüle­ten 14 település tartozott hozzá 44 portával. Tótvároson ekkor 3 telkes jobbágya volt a kastélynak. Ez is arra utal, hogy egy fennálló, használatban levő kastély fenntartásáról volt szó. 59 Ez 1536. évi portaösszeírásban Szenttamás 60 és Gálosfalva között szerepel „Thothwaras wel War eley'\ Imrefy Péter özvegye birtokaként 4 portával, 61 vagyis a várról elnevezett szerény település a mai Kistótváros helyén feküdt. Az 1534-es portaösszeírásban külön-külön említik Tótvá­rost és Péterfalvát, az előbbiben Imrefy Péter özvegye birtokos 2 portával és 4 szegény (pauper) portával, utóbbiban ugyanő l-l portával. 62 Tótvá­ros egyébként e néven a forrásokban 1500-ban szerepel először, amikor Imrefy Lőrinc szentlukai kúriájának provizora elfogott egy jobbágyot, aki Tótvárosból Szerdahelyre akart költözni. 63 Kérdés, mi volt Tótváros neve a várkastély kiépítése előtt? Erre leg­feljebb közvetett adataink vannak. Ders fiainak 1346-os osztálylevele alap­ján nagyjából ismerjük Szerdahely területének nagyságát. Ebből következ­tethetjük, hogy a mai Kistótváros területe is Péterfalvához tartozott körül­belül a völgy végéig, és itt faluszerű település a középkor végéig nem volt. 1370-ben a kolostor melletti, a remetéknek átengedett Sarkag nevű erdő helymeghatározása így kezdődik: ,, Prima namque meta incipit supra villám seu iobagiones eorundem fratrum in angulo eiusdem silve...", tehát a re­meték faluja, vagy amint az oklevél szövege fogalmaz: jobbágyai felett el­helyezkedő erdő sarkánál. 6 ' A település nevének első felbukkanása idején feltehetőleg Szlavóniából telepített jobbágyok lakták, és előzőleg nem volt neve. 65

Next

/
Thumbnails
Contents