Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Borsa Iván: A somogyi konvent oklevelei az Országos Levéltárban (Forrásközlés) (Második közlemény) 1301-1330

ge Anjou-kori okmánytár I. 183. és Smiciklas: Codex diplomaticus regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae VIII. 255. 58. 1310. április 12. (in Ramis palmarum). A somogyi konvent előtt László fráter, a Pannónia szent hegyén levő Szent Márton-monostor apátja - ügyvédjével: Márton frater-rel és Mátyás fráter­rel - a monostor Zelizium/Zelisium-ban levő Nirokul/Nyrokol nevű birtokát minden haszonvételével a régi határok között elcseréli a Szent Márton-egyház Gerek-i nemes jobbágyainak, Miklós comes fiainak: Albert comes-nek, Egyed­nek és Mikléxsnak a monostor Tepey, Mehus/Mehes és Chykol/Cychol nevű fal­vainak (villarum) földjeivel keverten (mixtim) fekvő, örökölt és vásárolt föld­jeivel, birtokaival és telekhelyeivel, amelyeken egykor ötven mansio élt, min­den haszonvételükkel. Nirokul föld határa a Baashyda nevű híd fölött levő két régi földjelnél kezdődik, s az egyik kelet felé Dobromir fia: Jakab mester, a másik nyugat felé Nirokul földjét választja el; innen eljut a Fizveulg nevű pa­takba és ezzel megy délnek nagy darabon, majd kilép belőle egy ihorfa nevű fához, amely alatt régi földjel van, amely dél felé a Szent Márton-egyház föld­jét, északra pedig Nirokul földjét [választja el]; ezután egy erdős völgyön ha­lad nyugat felé és a völgyből kimegy egy körtefasorhoz (ad continuas arbores piri), innen a cser (cher) erdőn át cseresznyefákig (ad arbores cherasi); innen tovább menve elér két régi földjelhez, amelyek egyike nyugat felé Zupa (dictus) Pál, a másik Nirokul földjét választja el; majd a nagy úton északnak fordul egy berkenyefához (arbor sorbelli), amely alatt földből sarokjel van, amely nyugat és észak felől a Szent Márton-egyház földjét, kelet és dél felé Nirokul földjét választja el; ezután elkanyarodik egy úton (in una sémita) kelet felé és egy erdőben menve egy bércnek (berch) mondott hegycsúcshoz, ahol földjel van, kelet felé az említett Jakab mester, a másik nyugat felé Nirokul földjét választja el; innen ugyanazon a bércen és földjeleken át elér a Baashyda hídhoz és itt véget ér. Erről mindkét fél kérésére pecsétjével megerősített oklevelet ad ki. Méltóságsor: Máté apát, István dékán, Valter custos, János sáfár (celerarius). Arenga. Hártyán, díszes, nagy méretű C kezdőbetűvel, függőpecsét selyemzsi­nórjával. Hátlapján közeikorú tartalmi kivonat, melynek néwariánsai / jel után olvashatók. Pannonhalmi főapátság rendi It. Capsarium 20-G. (DF 283849) Anjou-kori okmánytár I. 199; Pannonhalmi rendtörténet II. 356. Kivo­nat: Anjou-kori oklevéltár II. 864. sz. 1310. máj 1. előtt. Anjou-kori oklevéltár II. 873. és 874. sz. - Helyes kelte: 1309. okt. 23. (Lásd az 57. számot.) 59- 1310. május 5. (5. die oct. Georgii). A somogyi konvent bizonyítja, hogy Darow-i Salamon mester özvegye, a Héder nembeli Lőrinc comes leánya és leánya: Anna György-napjának nyol­cadán megjelentek, hogy visszaváltsák előző oklevéllel elzálogosított Deushyda nevű birtokukat. Az ötödik napon megjelent Omodeus fia: Miklós mester, aki vállalta, hogy a birtokot visszaadja, de a bán részére adott záloglevelet vissza­adni nem vállalta, ezért az asszonyok a pénzt oklevél nélkül átadni nem voltak hajlandók. Átírta a fehérvári káptalan 1365. szept. 9-i oklevelében. DL 1504. -

Next

/
Thumbnails
Contents