Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Stamler Imre: A honfoglalás előzményei és a vastermelés

kellett a tartalék lovaknak, amiket már bizonyára betörtek, betanítottak. E lovak száma legalább 90 000 lehetett. Ezen kívül számolnunk kell az anya és apaállatokkal, csíkókkal a betanítatlan állománnyal, ez a védettebb helyen vonult, és számuk akár a milliót is elérhette... A hadtápot 4-5000 szekér vihette. A harcosoknak kellett 32 000 nyereg, de a csikósoknak is, a marhákat tereléíknek is ugyanennyi. Egyébként a nagy állatok száma is milliónál több lehetett... Mennyi lehetett a harcosok vasszükséglete? Utánanéztem néhány számítási módnak, de ezekkel nem sokra mentem. Mintha félelem akadályozná a számítást. Ugyanis, ha konkrétek leszünk, akkor hihetetlenül nagy vasmennyiség kellett a honfoglalók felszereléséhez! Mérei-Kádár Miklós és Máyer János 160 000 főre 160 tonna vasszükséglettel számolt.

63 Ebben mindenkit számba vehetett, feltehetően férfiakat és nőket egyaránt. Netán csak a férfiakat?... Ha az összlétszámot vette, akkor 500 tonna vasra volt szükség, ha csak férfira számolt, akkor 250 tonna vas kellene? Bartha Antal 20 000 harcosra a kengyel, a zabiák, szablyák súlya alapján 20 tonna vassal számol... Számításaim szerint a harcosok igénye 800 tonnánál is több lehetett, hisz kellett patkó a lovak két első lábára 32 000 harcost feltételezve 0,75 kg x 64 000 = 50 tonna. Lándzsa, zabla, kés, tűzcsiholó 2 kg x 32000 = 64 tonna. Nyílcsúcs 20 kg x 32000 = 640 tonna. Szablya 15 000 x 0,5 = 7,5 tonna. 3000 szekér tengelye, vasalása x 10 kg = 30 tonna. Nyersvas, bucavas tartalék 10 tonna. Ha személyenként évente csak 20 kg nyílcsúcsot használtak el lövöldözésre, ez akkor is óriási mennyiség, pedig ez vadászatokon, háborúkban könnyen elfogyhatott. A patkóból is sok fogyott. A többi vas több évtizedig eltartott. Háborús években, hosszú távolságokat igénylő hadjáratokban erősen kopnak a patkók, a szekerek, és töménytelenül sok nyílcsúcs fogy. A pótlás létfontosságú, ezért ne képzelje senki, hogy a honfoglalás vas szükségletét könnyű volt biztosítani. Sok munka, erőfeszítés kellett mindehhez. A háborúk mindig sokba kerültek, - még győzelmek esetén is, - háborús veszteség mindig volt. Katonai vereség után szinte pé)tolhatatlanok voltak a veszteségek. Az állatok, lovak, emberek mellett elveszett a sok vas is... A harcosok mellett vasra volt szüksége a köznépnek, a kiszolgálé)knak, a csikc)soknak, gulyásoknak, vasasoknak, ácsoknak, szekérkészítcíknek. Nézzük ezeket az adatokat is. A legalább 40 000 családot legkevesebb 80 000 szekérre kellett felrakni. A fejedelmek, bők családjait ki tudja mennyi szállította! De volt olyan család, akinek csak egy jutott... x 15 kg = 600 tonna. Az állatokat terelő pásztor lovasoknak, - 10 000 fő - kengyelvas, zabla, acél, kés, fokos, balta 3 kg = 30 tonna. Fejenként 5 kg nyílcsúcs = 50 tonna, nyílcsúcs 5 kg = 50 tonna. Háztartásban kések, fejszék, egyéb vastárgy családonként 1 kg = 80 tonna. Ez ismételten 800 tonna körüli mennyiség. Az összes használatba vett vasmennyiség súlya összesen: 1600 tonna. Ennyi vas kellett a honfoglalás megkezdéséhez, ha félmillió embert át akartak vinni a Kárpátok bércein, ha a hadakat ütőképes állapotban akarták tartani. Ezt a hatalmas mennyiséget Etelközben meg kellett termelni kis bucakemencékben, műhelyekben. Hol vannak vajon a kohászati telepek? Kijev környékén, Krivojrog körül? M