Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Rezümé

REZÜMÉ Bakos Péter: Finnugor rokonságunk? A magyarság etnikai-embertani képe és egy egységes (Ural-) Altaj-i őshaza gondolata A tanulmány a következő problémát veti fel. A magyar tőszavak 55%-át jeredeti tőszónak' (uráli, finnugor, ugor) határozták meg, s mindössze csak 9%-át sorolták a török tőszavak kategóriájába. A honfoglaló magyarságnál a törökös típusok 50%-ban mutathatók ki, míg ott a finnugor formák csak 15,6%ban vannak jelen. Ery Kinga és Henkey Gyula antropológiai kutatásai túlmutatnak az Urálon, Hideo Matsumoto genetikai megfigyelései a Bajkál-tó körzetére lokalizálják a magyarság legkeletibb gyökereit. Hajdú Péter véleménye feloldja az „ellentmondást": A legősibb finnugorok a mongoloid rasszhoz tartoztak. A kínai források és az Altaj-vidék mondái tökéletesen harmonizálnak a legkorábban a Kr.e. IV évezredből származó,,európai' műveltséggel rendelkező, ,európai' paramétereket mutató turkesztáni népességgel. Finnugor rokonságunk? Nos, a tanulmány megengedi a ,lehet' választ, de csak egy egységes (Ural-) Altaj-i őshaza keretein belül... Egyes nyelvészeti kutatások már egységesnek látják az altáji nyelvcsaládot, vagyis a török, a mongol, a mandzsu-turgúz, a japán és a koreai nyelvek együvé tartozását {Sztarosztyin, Moszkva, 1994). Vannak olyan nyelvészeti törekvések is, melyek a japán nyelv uráli természetét vélik bizonyítani (Kazár, Hamburg, 1980). Stamler Imre: A honfoglalás előzményei és a vastermelés A honfoglalás volt a magyarság legnagyobb és legsorsdöntőbb vállalkozása. Etelközben mindenkit szekérre és lóra kellett ültetni, és elő kellett készíteni az 1200-1500 km-nyi útra. Menni kellett öregnek, fiatalnak, hajtani kellett gulyákat, méneseket, kondákat, nyájakat, vinni kellett az apró állatokat. Miképpen tudtak átkelni nagy folyókon, kétezer km szintkülönbséget legyőzve szakadékok közt, rengetegeken át, úttalan utakon ellenséges hatalmak támadását kivédve? Szinte menetből vették birtokba a hajdani Avar Birodalom egész területét, mintegy négyszázezer km

2 nagyságú országot. Senki nem mérte fel ennek az óriási teljesítménynek a tényleges okait. Honnét származott az a kultúra, szervezőerő, előrelátás, katonai, diplomáciai tudás, ami ide kellett? Hogyan teremtették meg a gazdasági feltételeket? Mennyi vas kellett ehhez a vállalkozáshoz? Erről ír a szerző a tanulmányában. Borsa Iván: A somogyi konvent oklevelei az Országos Levéltárban (Forrásközlés) (Második közlemény) 1301-1330. A szerző az évkönyv előző kötetében folytatta néhai Komjáthy Miklós forráspublikációját a somogyi konvent által kiadott és az általa aláírt oklevelekről. Közlési módszerében azonban két ponton eltért tőle. A közlendő oklevelek körébe egyrészt bevonta a Magyar Országos Levéltár azóta (1974) létrejött Diplomatikai Fényképgyűjtemény fényképen őrzött okleveleit, egyúttal szakított a Mohácstól visszafelé királyonkénti időrendben való közléssel. Évkönyvünk előző kötetében láttak napvilágot a konvent 1300-zal bezárólag keltezett oklevelek részletes kivonatai. Ez a közlemény az 1302-1330-