Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Paál László: Somogy megye sajtója 1891-1918 (Második közlemény)

lensége folytán nem juthat az életfenntartás ama csekély eszközeihez sem, melyet nem nélkülözhet."

46 Roboz lapja a városban egyre nagyobb számban megjelenő' munkanélküliek kilátástalan helyzetét vizsgálva a technika elterjedésében látja a tömegek elnyomorodásának okát: „A földbirtokok nagyon sok embert kiszorítanak a megye (a falvak - R L.) területéről, mert sok a gép, kevesebb a munkaerő, és így a munkásembernek nincs keresetforrása."

47 Hasonló hangnemben ír a Kaposvár is; „a (falusi) bérmunkás szegényebb lett, alig van kenyere, ételhez pedig csak elvétve jut."

48 És „az állam nem látszik észrevenni népe nyomorát" írja a Somogyi Hírlapi A súlyos helyzet enyhítésére több újságban is felmerül népkonyha létesítésének szükségessége, melyet meg is valósítanak a megyeszékhelyen. (Igaz, az első kísérlet kudarccal végződik.) Megrázó írásban foglalkozik à Somogy a század végén a kaposvári „cselédtanyákkal". Az emberhez méltatlan sufnikban azok a faluról érkezett lányok szálltak meg, több-kevesebb ideig várakozva, míg elkelnek, akik háztartási cselédként próbálták elhelyezkedni a megyeszékhely polgári családainál.

50 Nincsenek sokkal jobb helyzetben a napszámosoknál a nagybirtokok gazdasági munkásai, azaz cselédei sem. „A patriarkális viszonyok megszűnésével megszűnt a családok jóléte - állapítja meg egy gazda aláírású levelező a Kaposvárban -, hisz az új törvények „megfosztják őket a szerzés lehetőségétől".

51 Ugyanez a lap egy későbbi számában arról ír, hogy „a földbirtokosoknak húsz év alatt háromszorosára nőtt a jövedelme, a cselédek járandósága viszont 50 év óta semmit sem emelkedett."

52 Egyre sűrűbben jelennek meg cikkek a tömeges kivándorlásról, „A földnélküli Jánosok kivándorolnak Amerikába, Szlavóniába, mert itten összeroskadnak a teher alatt" - olvashatjuk a Kaposvárban.

53 A Somogyi Újság azt javasolja: „vásároljon az állam sok ezer holdat és kicsiny darabokra osztva adja bérbe a nincsteleneknek."

5

' A Somogy a munka- és tulajdonnélküliek összeírását javasolja, és számukra munkát követel.

55 A Somogyi Hírlap már cikkének címével is kifejezi határozott követelését: „Földet a népnek!" Majd kifejti, hogy „az országteremtő nép zöme, a magyar paraszt nem leli honját a hazában". Igen, akkor már mind több kevés földű parasztember is kényteleni családját itt hagyva nekivágni az ismeretlennek.

56 Hiszen itthon a pénztelenség szorításában csak tengődtek a kisbirtokosok is. így a legnagyobb jóakarattal és szorgalommal sem képesek gazdálkodásuk színvonalát fenntartani. Ahogy 2. Somogy írja: „a telkes gazdák tőkehiány miatt bitang áron kénytelenek eladni terményeiket, nem képesek felújítani a vetőmagokat."

57 Ugyancsak Roboz lapjában olvashatunk arról, hogy hányféle címen kell lakóhelyük fenntartásához hozzájárulniuk: az egyre nagyobb adóterhek mellett el kell tartaniuk a lelkészt, a tanítót, a pásztort. A cikk szerzője olcsó pénzt (értsd: alacsony kamatú hitelt) és adóelengedést javasol helyzetük javítására.

58 A Csurgó és Vidéke is segítséget kér a kisbirtokosoknak az államtól. Szó esik a kisiparosokról is a lapokban: az ő munkájuk értékét a nagyüzemek tömegtermelése lehetetleníti el. Település- és területfejlesztés a sajtóban Mint dolgozatunk elején említettük, a megyei és helyi újságok szerepe, súlya a közvélemény formálásában, a lakossági véíemények közvetítésében és a döntésre jogosult szervek befolyásolásában legfőképpen település- és terü-