Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Paál László: Somogy megye sajtója 1891-1918 (Második közlemény)

tikai napilapja." Szerkesztője Schröder Béla, kiadója a Kaposvári Hírlap Egyesülés volt. Szabó Lipót nyomdájában állították elő. A Kaposi Bors című „társadalmi hetilap" Göndör Ferenc szerkesztésében és a szerkesztőség kiadásában 1910. február 27. és 1910. július 24. között próbált új színt hozni a megye sajtóvilágába, amelyben azonban nem tudott megkapaszkodni. A Somogy vármegye Rt., majd a Fenyvesi és Kéthelyi nyomdában állították elő. Mindössze két számot ért meg az 1910. június 2-án megjelenőSomogyKaposvár. (Társadalmi, közigazgatási, szépirodalmi napilap, valamint a somogyvármegyei munkaadók és munkások lapja.) E rövid idő alatt is két szerkesztője volt: Horváth István, majd Hagelman Károly. Az utóbbi jegyezte kiadóként is az újságot, melyet saját nyomdájában állítottak elő. 1910. augusztus 7. és 1911. december 11. között jelent meg politikai napilapként a Somogyi Napló, Szónyi Hugó szerkesztésében. Az újságnak rövid fennállása alatt is három kiadója volt: a szerkesztőbizottság, a Somogyi Napló Nyomda és Lapkiadó Rt., végül Szalay Ferenc. A lapot a Fenyvesi és Kéthelyi-féle, illetve Szabó Lipót majd a Somogyi Napló nyomdájában állították elő. A megye parasztsága tájékoztatását, érdekképviseletét próbálta felvállalni az 1911. február 5-én megjelent Somogyi Kisgazda című „helyi érdekű gazdasági és politikai hetilap," amely a „Somogy Megyei Kisgazdák Egyesülete hivatalos lapjaként" is jegyezte magát. Az átlagnál kisebb formátumban, 12 oldalon, az akkor már szokatlan, kéthasábos tördelésben megjelentetett újságot az első évben Domián Gyula, mdL)àdr. Neubauer Ferenc szerkesztette, de a fejrészen csak Szabó István országgyűlési képviselő, mint főmunkatárs nevét tüntették fel. A lap 1914. január l-jétől szakmai folyóiratként működött tovább. Kiadója az egyesület volt. A Fenyvesi és Kéthelyi, a Polgár és Lander, a Gutenberg Nyomdákban, majd Szabó Lipótnál állították elő. Az újság valóban a kisbirtokosoknak készült. írásainak többsége a gazdálkodás szakmai kérdéseiről szólt, ismeretterjesztő céllal, de szó esett hasábjain közigazgatásról és a vezércikkekben pártpolitikai témákról is. Szépirodalmi rovata ugyan nem volt, de egy-egy vers, kisebb elbeszélés közlésére néha vállalkozott a szerkesztőség. Viszonylag kevés, de a profiljába illő hírcsokorral szolgált. A századforduló táján több somogyi községben is indítottak lapot. A rendszerint hetenként megjelenő, négy-, hat-, ritkábban nyolcoldalas helyi újságokat azonban elsősorban nem valós szükséglet hozta létre, hanem az országos lapkiadási divat. És persze az adott településen legalább egy íráskészséggel, de még inkább közléskényszerrel megáldott férfiú fórumteremtési szándéka. (Ami nem jelenti azt, hogy ne születtek volna esetenként legalább a megyei lapok színvonalát megütő írások is a hasábjaikon.) Arra azonban nehéz válaszolni, hogy honnan teremtették elő az induláshoz nélkülözhetetlen összeget. Feltehetően a helyi üzletemberek, módosabb kereskedők, iparosok, ügyvédek adták össze a szükséges tőkét, nyilván annak reményében, hogy egy idő után a kiadás nyereséget termel. Ez azonban aligha következett be. A néhány száz példányban megjelenő lapokban ugyanis kevés volt a hirdetés, és a szerkesztőknek, kiadóknak csalódniuk kellett az olvasói pártfogás növekedésében is. De őszintén meg kell mondanunk, hogy a két-három szerző aligha tudott, még szűkebb körben is, folyamatos érdeklődést kelteni írásaival.