Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Bősze Sándor: Somogy a millennium fényeiben és árnyaiban
Potemkin falvaihoz. " - így az újságíró. 7 '' A Mayer Vilmos kaposvári kocsigyáros által készített szekereket, a somogyi lovakat, valamint a lószerszámaikat a bíráló „bizottság megvizsgálta és nagyon meg volt elégedve derék iparosaink valódi szép munkájával." 77 A nemzeti kiállításról visszaérkezett kilenc fogatot a gazdasági egyesület elárverezte. A megye erdészeti térképe volt a harmadik - minden valószínűség szerint - szintén látványos kiállítási munka. E nagyméretű kartográfiai alkotás melynek tervezett nagysága előbb 2 X 2,30, majd 4 x 2,30, utóbb pedig 4,75 X 2,80 méter volt - Simon Gyula kaposvári királyi erdőmester ötleteként került a mezőgazdasági helyi bizottság elé. Az 1894 szeptemberében papírra vetett tervezet és precíz költségvetés szerint a várhatóan 298 forintba kerülő alkotás szó szerint színes és részletes, teljes képet adott a megye erdészeti viszonyairól. A térkép követve Somogy közigazgatási beosztását, vasút- és úthálózatát, megfelelő színekkel jelölte a különféle tulajdonú és használatú erdőket. Simon a jelen levő fanemeket és keveredési arányukat, továbbá az alkalmazott üzemmódokat is ábrázolta. Az erdőmester a térképhez két táblázatot csatolt. A munkát a mezőgazdasági helyi bizottság döntése értelmében Somogy megye kiállításában helyezték el. 78 Miután teljes forrásegyüttes nem áll a rendelkezésünkre, nehéz arra kísérletet tenni, hogy számba vegyük az összes somogyi kiállítót. Ehhez a levéltári iratok mellett a kiállítási katalógusokat és leírásokat, valamint a helyi sajtót hívjuk segítségül. Roboz István többször is hozta saját, részletes tudósításait, melyekben soha nem mulasztotta el ostorozni a távollevőket, különös tekintettel a somogyi arisztokrácia „tündöklő távollétéi". A 17 774 kiállító között 133 somogyit találtunk. Megyénk polgárai a „Somogy" gyűjteményes kiállításban, vagyis a mezőgazdasági csoportban és az egyes csoportok részeiként jelentek meg. kz. oktatásügyi csoportnak 78 Somogy megyei résztvevője volt. A kaposvári főgimnázium egy római ház és egy görög színház modelljét, írásbeli dolgozatokat, az intézet történetét és értesítőjét tette tárlóba. Frick Lajos mikéi tanító gróf Somssich Ödön helyi alapítványi óvodájáról készített kicsinyített másolatot mutatott be. Szíjártó Kálmán szigetvári tanító a vármegye domborzati térképét készítette el. Rajtuk kívül még a barcsi izraelita népiskola, kaposvári községi elemi népiskola, a város polgári leányiskolája, illetve a Csurgói Állami Tanítóképző Intézet szerepelt. 79 Egyáltalán nem találtunk megyebéli önálló kiállítót a kereskedelem-, pénz- és hitelügyi csoportban, melynek összeállításában 3 somogyi pénzintézet, a Barcs-Dráva vidéki Takarékpénztár, a Boglári Takarékpénztár és a Somogy Megyei Takarékpénztár segédkezett. Ez utóbbi palotáját Langsfeld Mór fényképész jóvoltából fotón is meg lehetett csodálni. 80 A legnépesebb somogyi csoport 96 résztvevővel ^.mezőgazdasági szekcióban állított ki. 81 Az eredeti elképzelések helyett az ún. agrárüzleti berendezések sorában több olyan Somogy vármegyei nevet is találtunk, mint gróf Andrássy Kálmánét (Szigetvár), Kremsier Károlyét (Barcs), Kremsier Mórét (Belezna), Gyulay Gaál Gusztávét (Büssü) és Politzer Gézáét (Nagykorpád). A legtöbben a vármegye gyűjteményes kiállításában helyezték el vidékük jellemzőjének tartott terményeit és termékeit: az egyes gabonaféléket, a komlót, a dohányt, a takarmánynövényeket, a cukorrépát, a gyümölcsöket, a szőlővesz-