Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)
Bősze Sándor: Somogy a millennium fényeiben és árnyaiban
A szerkesztő július folyamán a megyei gazdasági egyesület múltjáról és - valószínű lelkesítő szándékkal is - a tervezett milenáris szerepléséről írt. E cikkből többek között arról értesülhetett az olvasó, hogy a nevezett egyesület az engedélyezett 8 helyett 24 lovat szándékozott a fővárosban bemutatni: ,Ma már ismét olyan lendületet vesz megyénkben a lótenyésztés, hogy a fenti szám a polgárságnak is kevés! hol maradnak Aszaló, Hetes, Pula, Berki, Gölte vidéke stb. Hát uradalmaink kiváló) tenyészanyaga?"^ - hagyta nyitva vezércikkének többértelmű kérdését Roboz. A lelkesültség folytonos hiányát jelezte az országos iroda negyedévvel később kelt, Somogynak szóló leirata, melyben a helyi bizottságot rendkívül udvariasan figyelmeztette a bejelentési határidő gyors közeledtéről, illetőleg felkérte a testületet a hazafias buzgalom fokozott emelésére. A vármegye mezőgazdasági helyi bizottsága a dokumentummal ennek ellenére csak másfél hónappal későbbi (!) ülésén foglalkozott érdemben. Ekkor összesítették az addig beérkezett jelentkezéseket. A jelenlévők szerint még mindig lehetetlen volt a teljes névsor megküldése. Az mindenesetre nyilvánvalóvá vált, hogy a megye különböző termékei két kiállítási főcsoportban, a mezőgazdaságiban, illetve a erdészeti és vadászatiban fognak a látogatók elé kerülni. A kiállítandó termékek tematikáját tekintve a talajnemek, az agrometeorológia, a trágyaszerek, az agrárstatisztika, a megyei gazdasági egyesület tevékenysége, a gazdasági épületek, a különféle élelmiszeri és ipart növények, a gyümölcskertészet, a faiskolák, a fásítás, a szőlőtermesztés és a borászat, az állattenyésztés, a gyapjútermelés, a méhészet, a halászat, valamint a vadászat jelentek meg a bejelentőíveken. Végigtekintve a 74 személyt felsoroló „kiállítók hozzávetőleges névsorán", melyen zömében nagy- és középbirtokost, továbbá nagybérlőt találtunk. A Gaálokat, az Inkeyeket, a Jankovichokat, a Somssichokat, a Széchényieket és a Zichyeket tartalmazó lajstromba a következő megjegyzést szúrta be Krieger Ödön: „Ezenkívül a v [ir]m[egye]összes járásaiból parasztgazdák."'' 1 Tekintettel arra, Maár Gyula alispánt - ki egyszersmind kercseligeti birtokos is voltfelkérték, mint a megye egyik szőlőtermesztéssel foglalkozó, a filoxéra elleni védekezés és az amerikai szőlővesszők meghonosításának szakértőjét, a szőlészeti és borászati kiállítási alcsoport rendezésére. Ugyanakkor bízták meg Simon Gyula m. kir. erdőmestert a Somogyban működő csemetekerteket részletesen bemutató adatsorok összeállításával. Az egyes birtokkategóriákat felölelő ún. „mezőgazdasági üzleti berendezés" - kiállításra a MIR kaposvári, a piaristák uradalmait, béruradalmait, illetve egy-egy henészi, kaposmérői és bodrogi parasztbirtokost kértek fel. 53 Miután a kiállítani szándékozók száma továbbra sem emelkedett, a megye helyi bizottsága minden járásba kiküldte egy-egy tagját, aki a területén lévő jelentkezési ívek legkésőbb márciusig történő begyűjtését kapta feladatául. A 1895. március idusán a Földművelésügyi Minisztériumban székelő kiállítási irodán kelt körlevél formanyomtatvány jellege és az ebben megfogalmazottak tanúsága szerint nemcsak Somogyban mutatkozott csekély lelkesedés. A dokumentumban egyébként utalva a rég lejárt határidőre, arra kérték az érintett megyei bizottságot, hogy a jelentkezéseket április 1-jéig feltétlenül abszolválják. 54 A főszolgabíróknak továbbküldött körlevél hatására az előző esztendő végi névsorra mindössze 5 új jelentkező került 55 . A tabi főszolgabíró
