Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 27. (Kaposvár, 1996)

Bezerédy Gyéízéí: Somogy megye mezővárosi és községi pecsétjei 1768-1856 (Ötödik rész. Hajmás-Juta)

J E G Y Z H T H K 1 A „legkorábbi előfordulás" megjelölés helyett a „legkorábbi ismert eló'fordulás"-t alkalmazom, hisz a pecsétnyomó készülésének idejére, ha az nincsen a pecséten külön jelölve, semmi sem utal. A felhasznált források csak azt bizonyítják, hogy a pecsétet a forrás keletkezésének megfelelő időben már használták. 2 Rendkívül jelentós pecsét, szinte szervesen kapcsolódik Baranya megye azon pecsétjeihez, melyek a paraszti munka egyes fázisait ábrázolják. Nem zárható ki azon elképzelés sem, hogy ezeknek a pecsétnyomóknak azonos személy volt a kivitelezőjük. Készülésük ideje is e mellett szól, de mindezektől eltekintve azon szerencsés helyzet állt elő, hogy egy régión belül a paraszti munka minden fázisa tanulmányozható a községi pecséteken. Lásd még: Bezerédy Győző: A községi pecsétek művelődéstörténeti vonatkozásai. A Dunántúl településtörténete 11/2 1767-1848. PAB-VEAB Éresítő. 1977. 71-84. p. A képmellékleten Hatvan pecsétje. Bezerédy Győző: A Zselic községeinek pecsétjei. Zselici dolgozatok III. Pécs, 1976. 91-97. p. A képmellékleten Hatvan pecsétje. 3 Henész és Hosszúfalu, hozzávetőlegesen egy időben egyazon pecsétet (is) használt. A két település közötti közelség esetleg indokolja is ezt. 4 1788-ban, egy ízben Heresznye falu Bizonyság Levelén a közeli Vízvár kaszát ábrázoló pecsétjét használták. Ismert még egy pecsétlenyomat 1856-ból, melyen karózott szőlőtő látható 4 nagy fürt szőlővel, HERESZNYE felirattal. Az évszám még nem, de a festékes lenyomat már egy későbbi korra utal, ezért e pecsét ismertetésével nem foglalkoztunk. 5 Ez esetben nem pólyáról van szó. 6 A két dátumban rejlő ellentmondás megmagyarázhatatlan. A félreértés teljesen kizárt, mindkettő, a pecséten levő évszám is, és az iraton levő is kitűnően olvasható. (A pecséten tehát 1853, az iraton 1852. szept. 15.) Talán előbb elkészült a pecsétnyomó, de már nem várták meg az 1853-as évet, a pecsétet előbb használatba vették. 7 Bár az irat szerint cz a „Helység Pecsétye", de valószínű ez csak ideiglenes, és valójában magánpecsét lehetett. 8 Szárazpecsétként is használták. 9 Feltehető, hogy 1773-ban még nem rendelkezett a falu pecséttel, ugyanis egy 1773. évi iratmellékleten a következő megjegyzés olvasható: „Melyrülis kezünk kereszt vonásával megerősítve adjuk ezen levelünket..." Az esküdtek neve alatt Kovács István címeres pecsétje látható.