Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 26. (Kaposvár, 1995)
Oroszi Sándor: Millenáris emlékfák, ültetvények Somogyban
MILLENÁRIS EMLÉKFÁK, ÜLTE TÉNYEK SOMOGYBAN OROSZ! SÁNDOR A fák hosszú élete, az évről évre megújuló növekedése a történelmi folytonosságot, a hagyományok, emlékek megőrzését minden ember számára érthetően, a természet nyelvén fejezi ki. Ezért különböző történelmi eseményeket gyakran kötnek fákhoz, facsoportokhoz (Mátyás király, vagy II. Rákóczi Ferenc emlékét több fa is őrzi 1 ), de a XIX. századtól kezdődően megszaporodtak a jeles alkalmakkor ültetett, az ünnepség fényét emelő fák is. Ebbe a sorba illeszkednek bele a honfoglalás ezredik évfordulóján, a millennium évében létesített emlékfák, emlékültetvények. A korszak jeles földművelésügyi minisztere, DARÁNYI Ignác 1896. február 28-án fordult az államerdészeti közegekhez. ,Az ország ezeréves fennállásának ünnepe alkalmából kiültetendő emlékfák ügyében" kelt rendelete 2 alapján a kincstári területeken emlékültetvények, emlékfák ültetését rendelte el, míg a többi, nem kincstári területen létesítendő fásítások szakmai felügyeletét, sőt facsemetével történő ellátását az államerdészet feladatává tette. „Az emlékfák gyanánt kiültetendő fanemek megválasztását illetőleg - írta tovább - határozott utasítást adni általában véve nem kívánok ugyan, de mégis megjegyzem, hogy a czélhoz mérten a hosszabb életű fanemek választása ajánlatosabb; az alkalom nemzeti jellegénél fogva pedig a honi fanemek előbbre helyezendők". így a tiszafa és a havasi fenyő mellett elsősorban a tölgyféléket és a hársakat ajánlotta az emlékültetvények céljára. Ugyancsak az említett rendeletben kérte, hogy az erdőfelügyelőségek a területükhöz tartozó közigazgatási egységekben írják össze és jelentsék be a minisztériumba mindazokat az ültetvényeket, amelyeket a millennium emlékére létesítettek. Somogy vármegye a pécsi erdőfelügyelőséghez tartozott, ahonnan íiALÁSZ Géza küldte be a jelentést, amely irat aztán napjainkig fennmaradt, 3 s belőle községhatáronként összeállíthatjuk az 1896. évi munkákat. Mielőtt azonban ezt ismertetnénk, még két lényeges szempontra szeretnénk utalni. Az egyik kétségtelenül az a szerep, amelyet a millenáris ültetvények és a kéthárom évvel későbbi, az Erzsébet királyné emlékére végzett faültetések a települések életében, a lakóhelyek elrendezésében töltöttek be. A millenniumi és az Erzsébet királyné-emlékfák, -ligetek adták ugyanis vidéken az első közparkok, az első zöldövezeti fásítások kiindulási pontját. A későbbi fásítások (1906-tól rendszeresen, a Madarak és Fák Napja alkalmával) ugyanis az 1896. és 1898. évi ültetések mellé, köré kerültek, s innen fejlődött a településfásítás, -parkosítás. Másik szempontként említjük, hogy a millenáris ültetvények és az Erzsébetligetek a kezdődő természetvédelem célkitűzései között is szerepeltek. DARÁNYI a
